<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[NAGYVÁRADI TIBOR ERNŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY ÉS GALÉRIA]]></title><description><![CDATA[A Tibor Ernő Galéria 1990 január 15-én alakult Tibor Ernő mártírhalált halt nagyváradi festő emlékére.
Tizenhét alapító tag, tizenöt hónap alatt hozta rendbe a Kanonok sor alatt lévő pincehelyiséget
A megnyitó 1991 március 2.]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/tiborernogaleria/image/1355900799.jpg</url><title><![CDATA[NAGYVÁRADI TIBOR ERNŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY ÉS GALÉRIA]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Európai utazás három teremben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410555&amp;nid=6756343</link><pubDate>2018-01-20 18:43:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Londontól Isztambulig címmel tegnap délután nyitották meg a nagyváradi vár A. épületében (a fejedelmi palotájában) Tóth Sándor berettyóújfalui festőművész retrospektív kiállítását.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	A váradi vár egykori fejedelmi palotájának első emeletén három teremben kialakított kiállítási tér szűkösnek bizonyult a tegnap kora délutáni tárlatnyitón, hiszen az Ady Endre Líceum, a Mihai Eminescu Főgimnázium és a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai valósággal elözönlötték a kiállítótermeket a szervező Tanoda Egyesület, a Berettyó Kulturális Központ és a tárlaton jelen lévő festőművész legnagyobb örömére. A tegnap délután két órakor kezdődött kiállítás-megnyitón először házigazdaként Kecse Gabriella, a Tanoda Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. A nyolcvanéves Tóth Sándorról elmondta, hogy hatvan éve fest, ennek az igen hosszú alkotói korszaknak ötven művét hozták el Nagyváradra. Ezek a festmények realista szemléletű alkotások, de itt-ott az avantgárd hatások is felfedezhetőek bennük. Beszédében a Holló László-, Kölcsey Ferenc- és Erdei Gábor-díjas festőművész szavait idézte: &#8222;festészetemben tiszteletben tartom a valóság elemeit, olykor elvont formákkal is dolgozom. Kellemes hangulatot árasztó képek festésére törekszem. (&#8230;) Impresszionista festők színei ejtettek rabul, ezt a színvilágot akkor sem mellőztem, amikor Debrecenben három évtizeden keresztül fekete tónusú képeket vártak tőlem. Mellette jártam a magam útját, követtem az érzéseimet. Kolorista vagyok, a színek most is uralják festményeimet.&#8221;

	Utazás

	A továbbiakban Kolozsvári István a berettyóújfalui önkormányzat képviseletében szólt az egybegyűltekhez, kiemelve azt, hogy Tóth Sándor a nyolc évtizedes életútjának nagyon sok fontos állomása jelen van ezeken a falakon. Emlékeztetett arra, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu tizennyolc éve szervezi meg közösen a Magyar Kultúra Ünnepét, majd kifejtette: &#8222;A magyar kultúrát végiggondolva ennek is számos forrása van: egyfelől a népi kultúra, a hagyományos életmód elemei, másfelől a nyugati civilizációnak nevezett kultúra bölcsőhelyei az antik Görögországtól és Itáliától Bizáncon át Párizsig. Minderre rávilágít ez a nagyon gazdag és átfogó kiállítás. A magyar kultúrát ünnepelni gyűltünk össze, és ez az egyik legjobb, legméltóbb kiállítás ahhoz, hogy ehhez hozzáfogjunk&#8221;.

	&nbsp;

	

	&nbsp;

	Lelkén átszűrve

	Végezetül maga a festőművész kapott szót, aki bevallotta, hogy el van ragadtatva a kiállítás helyszínétől, majd Nagyváradhoz kapcsolódó emlékeit idézte fel. Saját művészetéről szólva elmondta: &#8222;arra törekszem, hogy amit érzek, amit szépnek találok, azt a lelkemen keresztül szűrjem át, és ecsettel, festékkel jelenítsem meg.&#8221; A továbbiakban néhány művéről részletesebben is szót ejtett. Tóth Sándornak a híres európai városokat &#8211; Rómát, Londont, Firenzét, Athént, Velencét stb. &#8211;, valamint a bihari és erdélyi tájakat megörökítő festményekből összeállított kiállítása február végéig látogatható a nagyváradi vár A. (fejedelmi palota) épületének első emeleti kiállítóterében.

	&nbsp;

	Bihari Napló: Pap István

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Három az egyben: valóság lett az álomból]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6645499</link><pubDate>2016-02-08 23:48:26</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&#8222;Pénzünk nem volt márkás gitárra, én viszont elhatároztam, hogy csinálok magamnak egyet. A szüleim családi ágyából szedtem ki a deszkalapokat, kirajzoltam, kivágtam, édesanyám tükrös szekrényén összeraktam. De hamar kiderült a turpisság&#8221; &#8211; beszélgetés Trifán László nagyváradi zenésszel, grafikussal.


	Trifán László
	
	1955. december 10-én született Nagyváradon, a helyi művészeti, majd pedig a 2-es számú középiskolába járt. Mottl Román tanítványaként elvégezte a Népművészeti Iskola grafika szakát, tagja volt a legendás Metropol rockegyüttesnek.&nbsp;
	
	Húsz évet dolgozott a mozivállalatnál, illetve a mai napig &#8211; ugyancsak húsz éve &#8211; a volt bábszínház, jelenleg a Szigligeti Színház Liliput Társulatának grafikusa.


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	De hamar kiderült a turpisság, mivel egy családi összejövetel alkalmából apám elővette a tangóharmonikát, hogy megteremtse a hangulatot, viszont ahogy leült játszani az ágy szélére, az a hiányzó deszkák miatt összerogyott. Nem lett belőle különösebb baj, még sikerült húznom drótokat is a gitáromra, viszont az első próbálkozáskor összetört. A vége az lett, hogy apám mégiscsak vett nekem egy Szászrégenben gyártott gitárt. Így kezdődött a &#8222;zenészkedésem&#8221;. Az otthoni rajzolgatás viszont mondhatnám professzionálisabb körülmények között alakult, részben mert ugyancsak édesapám sokszor emlegette a tehetségemet, ez motivált, így kerültem a művészeti középiskolába.

	&#8211; Úgy tudom, hogy a mai napig közös osztályba járnak a zenészek és a képzőművészek, az általános tantárgyak közösek, csak a szakórák vannak külön. De mit tehetett, akit mindkét szak vonzott?

	&#8211; Képzőművészetin voltam, olyan kiváló tanárok keze alatt, mint Tompa Mihály, Fekete József, Mottl Román, de a szünetekben bekapcsolódtam a zeneszakos osztálytársaim gyakorlásaiba, hallgattam őket, leültem én is a zongora mellé, egyszóval ideális volt a helyzet. Nem dúskáltunk az anyagiakban, szükség volt az én keresetemre is, úgyhogy elhelyezkedtem a címfestőknél, délután pedig jártam a népi művészetibe, Mottl Románhoz.

	Három év és egy év diplomaelőkészítő volt az időtartam, és ez után helyezkedhettem el az első komoly munkahelyemen, a mozivállalatnál. A&nbsp;grafikai műhelyben egy elismert szakember keze alá kerültem, és igyekeztem is megtanulni tőle minden megtanulhatót. Címfestést, plakátfestést, tervezést végeztünk: abban az időben nagy divat volt a filmek hirdetése, de karácsonykor is mi készítettük el a díszítéseket. Közben a zenélés is komolyra fordult: tagja lettem a Metropolnak.

	&#8211; Csak úgy, &#8222;hirtelen&#8221;?! Ha nem tévedek, elég hamar nagy sikereket ért el a Ráduly Béla nevéhez fűződő rockzenekar. A&nbsp;hatvanas évek legvégén, a hetvenes évek elején lemezeket is jelentettek meg, nem is beszélve a kirobbanó sikerről, Az ifjú W. újabb szenvedései című színházi előadásban való fellépésről. Szóval hogyan is alakult Trifán László Metropol-sztorija?

	&#8211; Nagyon tömören úgy mondanám, hogy ez számomra egy valósággá lett álom. Tizenéves koromban ugyanis, éppen akkoriban, amikor indult a zenekar, a mi Teleki utcai lakásunk közelében lévő Solidaritate klubban muzsikáltak a zenés rendezvényekkor. Jaj, de sokszor ácsorogtam kint, hallgattam a zenét és eleinte csak sóvárogtam, hogy bárcsak valaha tagja lehetnék én is egy ilyen zenekarnak. Aztán egyszercsak léptem egyet előre a sóvárgásban, és attól kezdve kijelentettem, hogy én a Metropol tagja leszek. Ők akkor már túl voltak a Soli klub estjein, sokszor kaptak felkérést a tévé magyar adásában való fellépésre, fesztiválokon vettek részt, egyszóval kiléptek a hobbizenész kategóriából.

	Boros Zoltánnak köszönhetően felkérték őket a Szabó József rendezte Az ifjú W. előadásban való közreműködésre, már a szerződés is megvolt, amikor az egyik gitáros kilépett a zenekarból, Ráduly Béla pedig lázasan keresni kezdett egy zenészt. Abban az időben javában virágzott a színház (mögött) és a mostani Ady-gimnázium közti körönd, a legendássá vált Majomsziget, ahol mi, srácok üldögéltünk és vártuk, hogy jöjjenek ki a lányok az iskolából. Béla hozzánk is odajött kérdezősködni, én mondtam, hogy van néhány saját szerzeményem, látni akarta őket, majd megkérdezte, lenne-e kedvem belépni a Metropolba.

	Hogy kedvem lenne-e?! Gyerekkori álmom! Úgy alakult, hogy amikor kiszállásra mentünk a darabbal, az én szerzeményeimből is adhattunk külön koncertet, vagyis Az ifjú W.-t társítottuk a Metropol-turnékkal. Weiss István, a színház fotósa készített egy nagyon sikeres plakátot, többször is jártunk a Székelyföldön, mindig eseményszámba ment az ottlétünk. Tevékenységünket Boros Zoltán patronálta, sokat köszönhetek neki, ugyanis mehettem külön is turnézni. Akkori dalaim szövegét Mátza Gyula írta.

	Közben a színház egy évig szerződtetett mint díszletfestőt, ez alatt az év alatt mentem el a csíkszeredai zenei fesztiválra, ahová a színház főigazgatója nem akart elengedni, de mivel hoztam egy díjat, megenyhült irányomban és belegyezett, hogy mondjak le. Keszy-Harmath Vera, a bábszínház magyar részlegének művészeti vezetője hívott az intézményhez &#8211; húsz évvel ezelőtt. Azóta is ott dolgozom, díszleteket, bábokat tervezek és az előadások plakátjait. Most pedig, hogy betöltöttem a 60. életévemet, húsz év munkájából készítek elő egy kiállítást.

	&#8211; Ezek szerint a zene átbillent a második helyre, a grafika mögé?

	&#8211; A Metropol már régen csak a múlté. Ráduly Béla előbb átment Magyarországra, ott folytatta a ze­nélést, egészen az 1994-es szörnyű balesetéig. Mi többször rendeztünk az emlékére koncerteket, nemrég volt nagyszabású műsorunk Budapesten, amikor meghívtak minket a Magyar Rockmúzeumba, bekerültünk a nagy magyar előadók közé &#8211; aláírtuk mi is a nevünket a falon. Ráduly Béla emlékének szenteltük ezt a koncertet is, és átadtuk a múzeumnak Béla legendás bőrdzsekijét, csizmáját és jellegzetes sálját. Készül a Három az egyben című kiállításom is, grafikákból, dalokból. Mondjam úgy, hogy készülgetek a nyugdíjra. Mindent a lányom fog örökölni.

	&#8211; A művészek, különösen, ha &#8222;többgyökerűek&#8221;, legföljebb papíron mennek nyugdíjba.

	&#8211; Igen, ebben van valami, hisz Kinda Péterrel együtt mi ketten vagyunk a nagyváradi Tibor Ernő Galéria kiállításainak, könyvbemutatóinak a zenei kísérői, csak saját szerzeményeket adunk elő, ahogy Tóth Ágnes költő és író dalszövegeinek is én vagyok a megzenésítője. Tóth Ágnes nagyon jól meg tudja szólítani a szövegeivel a gyerekeket, számos fellépésünk van különböző iskolákban. Vagyis félni nem félek én a nyugdíjas évek tétlenségétől, inkább attól, hogy egyszer talán majd nem lesz már erőm eleget tenni a galériabeli feladatoknak, illetve a Tóth Ágnessel közös munkának. De talán majd akkor sem kell majd ölbe tett kézzel üldögélnem.

	Forrás:&nbsp;http://www.kronika.ro/szempont/harom-az-egyben-valosag-lett-az-alombol

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Elegáns, melegséget sugárzó alkotások]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6636749</link><pubDate>2015-12-11 11:51:32</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&nbsp;

	Retro címmel hatvan éves születésnapja alkalmából kiállítás nyílt Trifán László munkáiból, a nagyváradi Tibor Ernő galériában. Templommá lett a pince, akárcsak egykor az istálló, hangzott el.

	Kinda Péter nagybőgőn adta elő Arto Jarvela Siltotanssi című művét, majd Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkész, festőművész szólt az egybegyűltekhez. Ahogyan egykor &#8222;templommá lett az istálló&#8221;, úgy templommá lett ez a pince is a kiállított alkotások révén, melyek &#8222;valami szent remegést közvetítenek&#8221;, mondta, majd felköszöntötte Trifán Lászlót 60 éves születésnapja alkalmából, sok erőt és energiát kívánt neki, ezt követően pedig románul is szólt a megjelentekhez.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&#8222;Trifán-jelenség&#8221;

	Holló Barna egyetemi tanár, képzőművész a &#8222;Trifán-jeneségről&#8221; tett említést &#8211; a zenész képzőművész munkái mindig kitűnnek a többi közül, valami meghittség sugárzik belőlük, a képszerkesztés egy belső mitológiája, mondta. A tárlaton nyomon követhető, hogyan változott Trifán László művészi látásmódja, tette hozzá, majd arról szólt, hogy ezek a munkák nem a konkrétumok felé irányítják a közönséget, szimbolisztikájukat nem lenne ajánlott behatárolni. A képzőművész arról is említést tett, hogy Nagyváradon sajnos a művészet háttérbe szorul, nem elég pezsgő az élet.
	S. Németh Katalin szavalata következett &#8211; Mihai Eminescu A csillaghoz című verse hangzott el, román nyelven, majd Ovidiu Sălăgean képzőművész, egyetemi tanár mondta el: nehéz barátja alkotásait elemeznie, de annyit el tud mondani, hogy inkább festményeknek látja ezeket, mintsem grafikai alkotásoknak, mindenképp egy egyedi technikáról van szó, képei rafinált eleganciát, nyugalmat és egyensúlyt sugallnak, s még a hideg színek is melegséget sugároznak. Gyakorta használt archetipális formák jelennek meg, képein megtalálható az ablak, az ablakon túli tér motívuma is, egyféle párbeszédként a művész és az Univerzum között.

	Dalos interjú

	S. Németh Katalin József Attila A Dunánál című versének egy részletét szavalta el, majd Kinda Péter adta elő Roberto Farias brazil szerzőnek a Sin Misura című alkotását, ugyancsak nagybőgőn.
	Végül Trifán László szólt az egybegyűltekhez &#8211; említést tett a &#8222;kalap-szimbólumról&#8221;, s arról, hogy a Trifán három az egyben című tervezett sorozaton belül egy dalos interjú is el fog majd hangzani. Megköszönte a vendégeknek, hogy eljöttek, s a galéria hagyományához híven falatozásra invitálta a jelenlévőket. Mint megtudtuk, a tárlat két héten keresztül tekinthető meg.

	Neumann Andrea

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;nagyvárad,&nbsp;teg,&nbsp;tibor ernő galéria,&nbsp;trifán lászló

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Örömfestészet: újra találkozott Kismarja és Nagyvárad]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410696&amp;nid=6614571</link><pubDate>2015-08-19 07:17:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Ebben az esztendőben harmadik alkalommal rendezték meg Kismarján az alkotótábort.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A tábor címét&nbsp;Kiss Mária&nbsp;tanárnő adta nagyon találóan. A kapcsolat a kismarjaiak és a nagyváradiak között&nbsp;Kupás Vincze, a tornácos vendégház megálmodója jóvoltából a közös alkotótábort támogató pályázatokkal kezdődött. A kismarjaiak ekkor léptek kapcsolatba a nagyváradi&nbsp;Tibor Ernő Galériatagjaival. A pályázat lejárt, de nem a résztvevőket összekötő szeretet, amely határtalanná vált. Ezt bizonyította a mostani, immár a harmadik alkotótábor, amikor a forró nyárban oázisként várta a művészeket a &#8222;Tornácos Vendégház&#8221; és az alkotótábor tagjait kényeztető szeretet, amely abban is megnyilvánult, hogy bár a Kismarja Közösségéért Egyesület által benyújtott pályázat nem nyert, de ez egyáltalán nem érződött az ellátásban, sőt megsokszorozódott az önkéntesek buzgó szeretete által.

	Újra találkoztak

	Valamikor Kismarja Nagyváradhoz tartozott, oda jártak piacra, vagy színházba és oda vitt a vasút is. A trianoni döntést követően ez a kapcsolat megszűnt. Most újra találkozott Kismarja és Nagyvárad. Már várta a művészeket a&nbsp;Kismarja Közösségéért Egyesület vezetői és tagjai&nbsp;(Petőné Tilda, Petre Tiborné Edit, Zombori Andrásné Piroska),&nbsp;Farkas István Attilapolgármester, valamint az újonnan érkezett lelkipásztor,Vida Máté&nbsp;tiszteletes úr. Az ünnepi alkalommalSárkány Viola&nbsp;tanárnő, a Bocskai Társaság elnöke szólt az első világháború eseményeiről, majd a templom elé vonulva megkoszorúztuk az I. világháborús emlékművet. Az alkotótábor résztvevői az itt készült munkákkal köszönték meg a túláradó szeretetet egy kiállítás keretében.

	A kapcsolat folytatása Nagyváradon lesz, ahol a most Kismarjában látható anyagot a Tibor Ernő Galériában állítják ki és várják nagy szeretettel kismarjai barátaikat.

	HBN&#8211;Gavrucza Tibor

	


	
		
			
				
					A tábor résztvevői
			
		
		
			
				
					Kismarjaiak vagy innen elszármazottak: Ferenczi Tünde, Gál Judit, Kiss Gyöngyi Zsuzsánna, Nagy Eszter, Zombori Mária, Vajna Tímea, Pintér János, Árva Tamás, Szabó István.
				
					Tibor Ernő Galéria tagjai: Barbici Éva, Bányai Szabados Katalin, Csató Töhötöm, Egei György, Gavrucza Tibor, Mierluţiu Emilia, Trifán László, Staharóczky Júlia.
			
		
	


	


	A HAON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;alkotótábor,&nbsp;Kismarja,&nbsp;művészet,&nbsp;nagyvárad

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Friss, tetszetős alkotások tárlata a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6599525</link><pubDate>2015-06-01 20:17:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Mierluţiu Emilia és Barbici Éva munkáiból nyílt kiállítás péntek délután, a Tibor Ernő galériában.&nbsp;Festmények, kerámiák, szőttesek, illetve utóbbi kettő kombinációi tekinthetők meg.

	

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az ünnepség alkalmából megtelt a nagyváradi galéria. Popon Krisztina képzőművész nyitotta meg a tárlatot: mint mondta, bár mindkét alkotó részt vett már korábban is kiállításokon, az egyéni tárlat mindkettőjük számára újdonság. Mierluţiu Emilia meglepően friss és tetszetős munkákkal készült, s valójában egy új műfajt hozott létre: a szőtteseket kerámiával kombinálta. Barbici Éva pedig klasszikus olajfestményeket mutat be, valamint modernebb, akrilfestékkel készült alkotásokat. Ő környezetéből merít ihletet, kiragadva az egyes részleteket.

	Elrugaszkodva

	S. Németh Katalin szavalata következett: Szilágyi Domokos Hegyek, fák, füvek című verse hangzott el, majd Mierluţiu Emilia szólt románul az egybegyűltekhez. Mint mondta, a mitológiában gyakran előforduló motívum, hogy az agyagot könnyekkel, nehézségek árán lehet formálhatóvá tenni, ő maga is így van vele, mindannyiszor meg kell küzdenie az agyaggal. Mindazonáltal művésztársaival együtt ő is azt vallja: alkotva megváltoztathatjuk a hétköznapokat. Ezúttal új megoldásokkal, lehetőségekkel próbálkozott, s kísérletei közepette fontosnak találta, hogy az így létrejövő tárgyak segítsenek egyedivé varázsolni közvetlen környezetünket. &nbsp;Az agyag többdimenzióssá változtatja a textíliákat, az alkotások ily formán &#8222;elrugaszkodnak a faltól&#8221;. &#8222;Remélem, ezt önök is érezni fogják&#8221; &#8211; mondta végül.
	Ezt követően Mihai Eminescu La steaua című versét szavalta el románul&nbsp;S. Németh Katalin, majd Mierluţiu Emilia magyarul is megismételte szavait. Barbici Éva megköszönte, hogy a galéria tagjai befogadták, mint mondta, viszonylag &nbsp;friss alkotóként nagyon jól érzi magát ebben a környezetben. &#8222;Ha erőd kevés, félúton kidőlsz, de ne feküdj le az út elején&#8221; &#8211; idézett Konfuciusz tanításaiból, majd arra biztatta a jelenlévőket, hogy soha ne adják fel.

	Hippi-dalok

	Trifán László, gitárral, szájharmonikával, olykor énekelve adott elő két, a hippi-korszakból származó számot, melyek egyikét Mátza Gyula költötte a hetvenes években. A közönség ritmusra tapsolt, majd borozgatás-falatozás következet és mindenki megtekinthette közelebbről is az alkotásokat.

	Neumann Andrea

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;nagyvárad,&nbsp;teg,&nbsp;tibor ernő galéria

	
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tavaszi képek tárlata a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6594382</link><pubDate>2015-05-07 11:28:05</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Wagner Péter képzőművész egyéni kiállításának megnyitójára került sor május 6-án délután a váradi Tibor Ernő Galériában. A tárlat május 24-ig látogatható.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Wagner Péter alkotásaival már több alkalommal is találkozhatott a váradi közönség. Ezúttal Tavasz címmel nyílt meg egyéni tárlata a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (TEG), a XXIV. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A kiállított munkák Erdély különböző tájegységeit, falvait mutatják be tavaszi öltözetben. A szerda délután kiállítás megnyitóján Széll Kató, a TEG titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Holló Barna képzőművész, egyetemi tanár méltatta a kiállított színes grafikákat, amelyek Erdély különböző tájait, templomait és házait örökítik meg. Mint elmondta Wagner Péter már a 70-es évektől járja Erdély vidékeit és más országok tájait, a barangolások során pedig a helyszínen készíti el a képeket. Néhány éve a fekete-fehér grafikák mellett Wagner Péter színes grafikákat is készít, a színhasználat az adott tájak jellegzetességét adják vissza. Holló Barna végezetül hozzáfűzte, hogy az alkotónak ki kellene lépnie a megszokott szerkezetből és meg kellene próbálkoznia a nagyobb méretű képek készítésével is.

	Grafikai album

	Wagner Péter az alkalmon megköszönte, hogy ismét kiállíthatja munkáit a TEG-ben, ugyanakkor Holló Barna javaslatára válaszolva elmondta, hogy elsősorban azért ekkorák a képek, mivel mindegyik a helyszínen készült, továbbá még nem érzi, hogy eljött annak a pillanata, hogy nagyobb grafikákat készítsen. A tárlatmegnyitón Derzsi Ákos az Europrint Kiadó igazgatója bemutatta Wagner Péter Kalotaszeg című grafikai albumát. Mint elmondta, Wagner Péternek összesen öt hasonló albuma jelent már meg, mindegyik Erdély egy-egy tájegységét mutatja be. A tárlatmegnyitón közreműködött Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkész, aki egy Számadó Ernő verset olvasott fel, Baranyi Tünde, aki népdalt énekelt, valamint a Stadler Klarinét Együttes.

	P. Nagy Noémi

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;kiállítás,&nbsp;tárlat,&nbsp;teg,&nbsp;Wagner Péter

	
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Anyák napi ünnepség a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410555&amp;nid=6593801</link><pubDate>2015-05-04 15:07:17</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	További képek &gt;&gt;&gt;

	Az édesanyákat, nagymamákat ünnepelték május első vasárnapján a Tibor Ernő Galériában. Az anyák napi műsort a váradi Anna Nőszövetség szervezte.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A&nbsp;XXIV. Festum Varadinum&nbsp;rendezvénysorozat keretében anyák napi ünnepséget szervezett az Anna Nőszövetség a váradi Tibor Ernő Galériában május 3-án, vasárnap délután. A szép számú érdeklődőt Kelemen Mária, az Anna Nőszövetség elnöke köszöntötte. Mint elmondta a nőszövetség minden évben különös figyelmet szentel az anyák napjának és minden alkalommal meg is ünneplik egy-egy zenés-verses rendezvénnyel. Kiemelte, hogy az édesanyákra, nagymamákra nem csak ezen a napon kell gondolni, hanem az év minden napján meg kell becsülni őket és mindazt, amit gyermekeikért tesznek. Kelemen Mária az alkalmon szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai és minden édesanyával, akik a háborúkban harcoló fiaikért aggódnak.

	Verses-zenés műsor

	Széll Katalin az anyasággal kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jelenlevőkkel, továbbá ismertette az anyák napjának kialakulásának történetét, amelynek gyökerei az ókori Görögországig nyúlnak vissza. Széll Katalin azt is elmondta, hogy hogyan ünnepelték és ünneplik ma is az anyák napját a világ különböző országaiban. Az alkalmon közreműködött Thurzó Sándor József brácsaművész, Baranyi Tünde, aki népdalt énekelt, Hajbók Klára, aki két alkalomhoz illő verset szavalt, Pipó Irén pedig énekelt. A műsor végén közös éneklésre is sor került.

	P. Nagy Noémi

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;anyák napja,&nbsp;nagyvárad,&nbsp;teg,&nbsp;XXIV. Festum Varadinum
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Jubileumi kiállítás a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6586553</link><pubDate>2015-03-26 11:50:01</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		
			
				
					
						A Tibor Ernő Galéria alkotóközösségének munkáiból nyílt tavaszi jubileumi kiállítás március 25-én délután. A tárlatot Gavrucza Tibor nyitotta meg.
				
			
		
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Mint minden évben, úgy idén is közös tavaszi tárlat nyílt a nagyváradi&nbsp;Tibor Ernő Galéria&nbsp;(TEG) alkotóközösségének munkáiból. A kiállítást&nbsp;Gavrucza Tibor&nbsp;nyitotta meg, köszöntőbeszédében kifejtette, hogy a jubileumi események két irányba tekintenek: egyrészt az elmúlt időszakra, másrészt pedig az új kezdetre. A tavaszi kiállítás is az új kezdetre utal, amely a régiből indul. Mint elmondta, a&nbsp;Tibor Ernő Galériafolytatásához hozzátartozik az újítás, az apró rügyek, vagyis a fiatal alkotók, hiszen a galéria jövőjéhez szükség van a fiatalokra is. Kifejtette, hogy mindazok, akik művészetekkel foglalkoznak, képesek elszakadni a hétköznapi élettől, elrugaszkodni a földtől, így életük valamivel több lesz, mint a hétköznapi embereké.

	Műsor

	A tavaszi tárlaton több zenei és verses előadást is meghallgathattak mindazok, akik ellátogattak a kiállításmegnyitóra. A műsorban közreműködött aStadler Klarinét&nbsp;kvartett &#8211; Gábor Melinda, Kovács Annamária, Kóródi Erik és Lukács Zsolt &#8211;, Gavrucza-Nagy Pál a művészeti líceum hetedikes diákja, aki Bach műveket adott elő, valamint szavalattal készült S. Németh Katalin és Tasnádi-Sáhy Noémi, a Szigligeti Színház színésznője. A kiállításon Barbici Éva, Bányai Szabados Katalin, Bora Ilona, Csathó Töhötöm, Egei György, Gavrucza Tibor, Márton Katalin, Mierluţiu Emilia, Popon Krisztina, Rob Ibolya, Staharóczky Júlia, Széll Katalin, Takács Irén és Trifán László munkái tekinthetők meg.

	P. Nagy Noémi

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;kiállítás,&nbsp;nagyvárad,&nbsp;tibor ernő galéria

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[JUBILEUMI TÁRLAT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6585878</link><pubDate>2015-03-23 14:05:27</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Jubileumi tárlat, 2015. március 25., 17 óra
]]></description><encoded><![CDATA[
	Mindenkit szeretettel várnak!&nbsp;

	TEG honlapja:&nbsp;//tiborernogaleria.gportal.hu/&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tibor Ernőre emlékeztek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410555&amp;nid=6582003</link><pubDate>2015-03-04 10:58:36</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	1885. február 28-án született Nagyváradon Tibor Ernő festőművész. Születésének 130. évfordulója alkalmából meghitt hangulatú emlékünnepséget tartottak február 28-án, szombaton a váradi Tibor Ernő Galériában.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Share on emailShare on favoritesShare on facebookShare on iwiwMore Sharing Servic

	
		
			
				
					
					
			
		
		
			
				
					
						A megemlékezésen&nbsp;Széll Kató,&nbsp;a TEG alkotói közösségének&nbsp;titkára és&nbsp;egyik alapítója &nbsp;ismertette a művész életútját. Sok érdekességet hallhattak az érdeklődők a jeles piktor művészetéről, pályájáról, párizsi kószálásairól, a művészi lét kacskaringós útjáról. Tibor Ernő még a koncentrációs táborban is igyekezett folytatni művészi tevékenységét.&nbsp;A festőművész 1945 tavaszán vesztette életét a dachaui haláltáborban, idén van halálának 70. évfordulója.&nbsp;Az előadást vetítéssel egészítették ki az esemény szervezői, amelynek során a jelenlévők Tibor Ernő-festményeket szemlélhettek meg. Csodálatos képekben, magával ragadó kompozíciókban, tüneményes színekben gyönyörködhettek az érdeklődők.
						Széll Kató fölelevenítette azt is, miként jött létre immár huszonöt esztendővel ezelőtt a Tibor Ernő Galéria, és hogyan vették föl a festőművész nevét. Még a hetvenes, nyolvanas években működött egy alkotói kör Székely Erzsébet vezetésével a Szakszervezetek Művelődési Házában. A későbbi TEG alkotói csoportjának néhány tagja ott ismerkedett, barátkozott össze. A rendszerváltás után alakult meg az új társaság. Toró József ajánlotta, hogy vegyék föl a váradi festőművész, Tibor Ernő nevét. A Kanonok sori pincehelyiségre Zsugán János és Csiki János talált rá. Matos Ferenc apát-kanonok bocsátotta az alkotói csoport rendelkezésére az alagsori termeket. A pincehelyiség romos állapotban volt, ám a lelkes kis kompánia újjávarázsolta a termeket, amelyek huszonöt év alatt számos rendezvénynek (tárlatnak, koncertnek, könyvbemutatónak stb.) adtak otthont.
						Tibor István, Tibor Ernő fia jóváhagyta a névhasználatot. Annak idején a galéria megnyitó ünnepségét is megtisztelte jelenlétével. Sokat mesélt a szüleiről. Örvendett, hogy a galéria révén is továbbél a Tibor Ernő név. Vigyázta, óvta az emlékeket. A TEG alkotói csoportjának tagjai néhány évig örvendezhettek Tibor István barátságának, aki néhány vernisszázson is szívesen részt vett. Tibor István 1996-ban hunyt el.&nbsp;
						Az&nbsp;előadó forrásként használta aKorunk&nbsp;folyóiratot, Bölöni SándorVárad festője&nbsp;című írását, valamint Tibor István elmondásai alapján állította össze az elhangzott tanulmányt.
						Az emlékünnepségen&nbsp;S. Németh Katalin&nbsp;előadásában néhány, a hangulathoz illő verset is meghallgathattak a résztvevők.
						Az alkotói csoport egyébiránt március közepén ünnepeli majd közös tavaszi tárlattal és meglepetésekkel a TEG születésnapját.
					
						Tóth Hajnal&nbsp;
				
			
		
	


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[EMLÉKEST]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6581105</link><pubDate>2015-02-28 12:27:21</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	1885. február 28-án született Nagyváradon Tibor Ernő festőművész. Születésének 130. évfordulója alkalmából emlékünnepséget tartanak a váradi Tibor Ernő Galériában&nbsp;február 28-án, szombaton 17 órától.&nbsp;

	A megemlékezésen Széll Kató, a TEG alkotói közösségének titkára ismerteti a művész életútját.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;Vetítés is lesz, amelynek során a jelenlévők Tibor Ernő-festményeket szemlélhetnek majd meg. Szeretettel várják az érdeklődőket.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Barátságos tájak a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6578076</link><pubDate>2015-02-14 18:05:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Mónus Teréz olajfestményeiből nyílt kiállítás szerda délután a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. A bevezetőt Veres Kovács Attila váradolaszi lelkipásztor szavai tették ünnepélyessé, aki mint elmondta minden egyes kiállítás megnyitója egyedi alkalom arra, hogy az alkotóművész lelkébe és életterébe bebocsátást nyerjünk. Mónus Teréz képeiről szólva a lelkész még kiemelte az alkotó őszinte és elő természetlátását, ami által a szépet akarja közösségivé tenni, a hétköznapok fölé emelve a szemlélőt. A festményekről egyébként visszaköszön sok barátságos bihari táj, erdőrészletek, hegyek, patak, domboldalon ülő házak és szénakazlak, templomtornyok, de néhány csendéletben egyszersmind a virágok szerelmesét is felfedezhetjük az alkotó személyében.

	

	A megnyitón közreműködött Trifán László két hangulatos dallal, melyek szövegírója Mátza Gyula volt, hallhattunk továbbá egy-egy lelket megérintő Reményik-, illetve Dsida-költeményt is S. Németh Katalin szavalatában.

	Mónus Teréz csak röviden szólt, megköszönve a kiállításra kapott lehetőséget a TEG közösségének. A nagyváradi hölgy kiállított már korábban is, hét évvel ezelőtt a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban, illetve azóta néhány alkalommal a TEG közös tárlatain is. Bányai Szabados Katalin galériavezetőtől megtudtuk még, február végéig tekinthetők meg Mónus Teréz festményei a TEG-ben.

	Tóth Gábor

	&nbsp;

	CÍMKÉK:&nbsp;KIÁLLÍTÁS,&nbsp;TIBOR ERNŐ GALÉRIA
]]></description><encoded><![CDATA[
	Forrás: Reggeli Újság
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A portré visszanéz]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6573973</link><pubDate>2015-01-26 18:17:49</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A Nagyvárad és Berettyóújfalu által immár tizenötödik éve közösen megtartott Magyar Kultúra Ünnepe sorozatának keretében csütörtök délután Gombos Ferenc magyarországi fotóművész tárlatát nyitották meg a váradi Tibor Ernő Galériában számos érdeklődő előtt.

	A megnyitón a berettyóújfalui Kocsis Csaba népművelő nyújtott szakmailag rendkívül tartalmas, ugyanakkor szellemes retorikájú bevezetést Gombos Ferenc művészetébe, a fotográfus ember- és világlátásának lényeges aspektusaira hívva fel a szemlélők figyelmét. Bányai Szabados Katalin galériavezető bemutatta azt az oklevelet, amelyet előző nap Pomogáts Béla adott át a TEG-nek a kulturális értékek kitartó ápolásáért, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága nevében. Fleisz János egyetemi tanár, a kultúra hetében társszervező BINCISZ elnöke hangsúlyozta még néhány szóban a 2001-ben indult rendezvénysorozat határon átívelő jelentőségét, a nemzeti kultúra közösséget szolgáló erejét, mely kifejezi Biharország összetartozását. A megnyitón énekükkel közreműködtek a Szentjobbi Vadvirágok Népdalkörének asszonyai is, akik jó hangulatú, népi ízű és humorú repertoárral készültek az alkalomra.

	
	
		Bányai, Kocsis, Gombos, Fleisz


	

	Gombos Ferenc portréi visszanéznek a szemlélőre, a fotóművész címeket nem használ, nevet nem ad portréalanyainak, az általa megragadott tekintetekből, melyek egytől-egyig ránk, szemlélőkre irányulnak, mi magunk kell kitaláljuk, hogy milyen élet van az arc mögött, kivel, milyen emberrel is van dolgunk. A szemlélő és szemlélt közötti közvetlen és rendkívüli energiával fókuszált szemkontaktus adja képeinek erejét, mélységét és talányosságát, természet- és tájfotóiból pedig a felhők és a pipacsok szerelmesét ismerhetjük meg.

	Az ünnepi tárlatnyitó a Himnusz közös eléneklésével zárult, majd a TEG-ben hagyományos baráti beszélgetés, szakmai eszmecsere és falatozás következett.

	Tóth Gábor
]]></description><encoded><![CDATA[
	Forrás:&nbsp;http://www.erdon.ro/jubileumi-dzsessz-koncert/2748734
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kézzelfogható csönd]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6573903</link><pubDate>2015-01-26 11:21:43</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Gombos Ferenc fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás január 22-én a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. A tárlat január 28-ig látogatható.

	

	A vernisszázson&nbsp;Bányai Szabados Katalin,&nbsp;a Kanonok sori Tibor Ernő Galéria vezetője üdvözölte a jelenlévőket, majd&nbsp;dr. Fleisz János&nbsp;történész, egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke mondott köszöntőbeszédet, szólván arról, hogy tizenötödik alkalommal szervezték meg itt Váradon a magyar kultúra ünnepét. Ezen ünnep lényege, hogy kifejeződjön Biharországnak s az egész nemzetnek az összetartozása. Említést tett arról is, hogy a TEG alkotói közössége minden alkalommal kivette a részét valamilyen eseménnyel az ünnepségsorozatból. Fleisz János hozzáfűzte: az a feladatuk, hogy szolgálják a közösséget, és nem a párt- és különféle más érdekek kiszolgálása.
	Gombos Ferenc&nbsp;munkásságát, tárlatának anyagát&nbsp;Kocsis Csabanépművelő méltatta. Megjegyezte: 15 évvel ezelőtt az akkor még a Majomsziget mellett lévő Tavirózsa Fotóklubban nyitotta meg Gombos kiállítását. Kocsis Csaba ekként fogalmazott: &#8222;Gombos Ferenc fotográfusi pályafutása, útkeresése izgalmas, de a látásmód, amit használ, ahogy közelít az adott témához, ugyanolyan eredeti, lényegretörő, mint az első képeinek drámai ereje vagy éppen játékossága. A természet elemi erői és esendő teremtményei (most például a pipacsok) is jelen vannak képein, de most a főhangsúly az új portrékon van. A művész tanyáról indult és visszaérkezett a tanyára. A két helyszínt több mint 200 kilométer választja el egymástól térben és időben. Közben az évek teltek, s azóta sok víz lefolyt a Sebes-Körösön és a Dunán is. A lüktető fővárosi élet mellett gyakran visszahúzódik pátyi magányába, hogy feltöltődjön a csenddel, azzal a csenddel, amely kézzelfogható a képein is. A természet fölötti, a természet mögötti, a felhők közötti csenddel, és érdeklődve figyeli környezetét, lefotózza az embereket, és a tájképeivel láttatja, hogy milyen semmik, jelentéktelenek vagyunk...&#8221;

	Gombos élete javarészét Biharban töltötte. Nem tud és nem is akar elszakadni a gyökereitől. 1977-ben a berettyóújfalui művelődési központban megalakította barátaival a Bihari Fotóklubot. A hetvenes évek végén nyert a Hajdú-Bihari Napló napilap Így élünk mi című pályázatán, és ez csak a kezdet volt, mert aztán Európa számos országába eljutottak a képei, és most, a közelmúltban is jelentős európai pályázaton lett díjazott. Az újfalui évek után felkerült a magyar fővárosba. A fotózásban állandóan kísérletezik. Gombos mindig meg tud újulni.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	A tárlatnyitót a szentjobbi Vadvirágok Népdalkör fellépése tette hangulatosabbá.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	További képek &gt;&gt;&gt;

	Forrás:&nbsp;http://www.biharmegye.ro/node/4613
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Óévbúcsúztató a Tibor Ernő Galériában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410555&amp;nid=6568520</link><pubDate>2014-12-30 09:41:52</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		&nbsp;
	
		Baráti beszélgetésre, koccintásra gyűltek össze a nagyváradi Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének tagjai december 27-én.


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	A tiborernősök a tőlük megszokott módon kellemes, családias hangulatot teremtettek a hagyományos óévbúcsúztató alkalmával is a Kanonok sori pincegalériában, a nemrégiben megnyílt téli tárlatuk képei között, mely kiállítást egyébiránt még január elején is megtekinthetnek az érdeklődők.
	Kezdésképpen a Trifán László által készített kisfilmet nézték meg a résztvevők. A film fölelevenített néhány idei vernisszázst, bepillantást nyújtva a kiállítások hangulatába. Ebben az esztendőben is sok minden történt a TEG háza táján, akadt néhány kedves emlék, jó élmény, amit okvetlenül érdemes volt fölidézni. A meghívott jóbarátok újból megszemlélhették a téli kiállítás anyagát, a kreációkat, amelyek &#8222;mesélnek&#8221; az alkotók álmairól, világszemléletéről, vízióiról.
	Kedélyesen el lehetett beszélgetni az élet színeiről és ízeiről, lehetett nosztalgiázni vagy éppenséggel új tárlatot tervezni a szépen terített asztal körül. Hamar röpült így az idő. Lassacskán szedelőzködni kezdett a társaság, amelynek tagjai már a következő, vagyis az első januári találkozó időpontját is megbeszélték. Nem maradt más hátra, mint elmondani néhány jókívánságot &#8211; egy áldott, szép új esztendő reményében.

	Tóth Hajnal&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Képek és vallomások- Táli tárlat a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6564075</link><pubDate>2014-12-08 06:58:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&nbsp;

	&nbsp;

	A nagyváradi Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének hagyományos téli tárlata december 3-án nyílt meg.

	A vernisszázst zene és vers tette hangulatosabbá.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	A tárlatnyitón Gavrucza Tibor nyugalmazott református lelkész, a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének tagja osztotta meg adventi gondolatait a résztvevőkkel. Szólt az időtlen időről, a végtelenség egy-egy különleges pillanatáról, arról, hogy mindig várakozunk, mindig várunk valamit. Valamikor egy csodás Édenkert volt az emberiség élete. Az emberek vágynak a fényre, világosságra, az advent is eme fényvárást jelenti. Évszázadok óta él bennünk az ígéret, hogy nem lesz mindig sötétség. A betlehemi csillag, a karácsony története pediglen sok mindenre tanít bennünket. Gavrucza Tibor hangsúlyozta továbbá: a tibor ernősök téli tárlata is afféle ünnepre való ráhangolódás. Mint mondta, Trifán László alkotása nem véletlenül került főhelyre a galériában, hiszen a kompozíció olyan, akár egy ikon, s a többi kép is beillik egy-egy vallomásnak.
	A vernisszázson Szabó Attila akusztikus gitáron játszott az alkalomhoz illő zeneműveket, Németh Katalin előadásában pedig Reményik Sándor&nbsp;Kegyelem&nbsp;című versét hallgathatták meg a jelenlévők. &nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[&#8222;Szaloncukor&#8221; a várakozás idejére]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6563356</link><pubDate>2014-12-04 15:26:42</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkész, festőművész szólt az egybegyűltekhez két adventi gyertya ünnepélyes fényében, a nagyváradi Tibor Ernő galériában szervezett téli tárlat szerdai megnyitója alkalmából.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A festőművész visszaemlékezett azokra az időkre, amikor édesanyja készítette otthon, márványlapon a szaloncukrot, s arra, hogy az élet olykor később is megajándékozta &#8222;szaloncukorral&#8221;, amikor szüksége volt rá. Valaha paradicsomi volt az ember élete, folytatta, de az elbukását követően vágyta és kereste a fényt, amit elveszített. És ez a fény felragyogott, hogy a pásztorokat ahhoz vezesse, aki maga is fényként jött az emberekhez. Mindig szükségünk van vezetésre &#8211; soha ne gondoljuk, hogy már olyan közel vagyunk a célhoz, hogy nem tévedhetünk el.

	Emlékek között

	Az Advent pedig az Úrra várás csodája, az időtlen idő, a &#8222;Vagyok, aki Vagyok&#8221;, mely az idő minden síkján érvényes, ugyanúgy &#8222;vagyok, aki voltam&#8221; és &#8222;vagyok, aki leszek&#8221;. A végtelenség pillanata ez, az örök várakozásé &#8211; hiszen mindannyian és mindig várunk valamire. Gyermekként arra, hogy nagyok legyünk, ifjúként is mindig igyekszünk valahová, tavasszal a nyárra várunk, ősszel a télre. Az Advent része a múltidézés, ilyenkor emlékek elevenednek fel arról, hogy milyen volt egykor, hogyan csillogott-villogott a város. Legyen ez a tárlat egy kis ünnep előzetes &#8211; egy &#8222;szaloncukor&#8221; a várakozás közepette.
	A megnyitó alatt Szabó Attila Mihály gitár tanár adott elő az alkalomhoz illő számokat, elhangzott a Csendes éj, Peer Olof Kingdren Touch of love, valamint Pasqual Roch Habanera című száma, majd S. Németh Katalin, a galéria tiszteletbeli tagja elszavalta Reményik Sándor Kegyelem című versét. A rövid műsort követően Bányai Szabados Katalin, a galéria vezetője megnyitotta a tárlatot. A galéria tagjai rendszerint a téli tárlattal zárják az évet, tudtuk meg. Egy közös kiállítás ez, a tagok szabadon választják ki, hogy ebből az alkalomból milyen alkotásokkal kívánnak szerepelni. A látogatók Bányai Szabados Katalin, Széll Katalin, Egei György, Mierlu&#539;iu Emilia, Gavrucza Tibor, Staharóczky Júlia, Csathó Töhötöm, Popon Krisztina, Márton Katalin, Rob Ibolya, Trifán László, Bora Ilona és Barbici Éva alkotásait tekinthetik meg. A munkák között kerámiák, akril- és olajfestmények, akvarellek, kollázsok, komputertechnikával, valamint merített papír technikával készült munkák találhatók.

	Neumann Andrea

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;Gavrucza Tibor,&nbsp;nagyvárad,&nbsp;tibor ernő galéria

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kettős ünnep volt a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6559290</link><pubDate>2014-11-16 16:21:12</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Szombaton kettős ünnepség helyszíne volt a Tibor Ernő Galéria: megnyílt Bányai Szabados Katalin egyéni kiállítása,

	és fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a Varadinum vonósnégyes.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A kettős kulturális ünnepség alkalmából szinte zsúfolásig megtelt a Tibor Ernő Galéria Kanonok sori pincehelyisége.
	Az érdeklődőket Mierluţiu Emilia rajztanárnő, a TEG alkotóközösségének tagja köszöntötte. Több közt arra hívta fel a figyelmet: Bányai Szabados Katalin sokoldalú egyéniség, hiszen amellett, hogy képzőművészettel foglalkozik, nagy lelkesedéssel olvas, főz, kertészkedik, a családja aktív tagja. Nyitott, emberszerető alkat, amit alátámaszt a kiállítás témája, a portréábrázolás is. A képtár falain nők és férfiak, idősek és fiatalok arcvonásai sorakoznak, derűs vagy melankolikus tekintettel egy-egy világot tükröznek, mert a jó portré a konkrét látványtól elvonatkoztat, s a belső világ felfedezésére törekszik. Úgy fogalmazott: ezen alkotásokban a most pillanata létezik, magukban hordozzák az improvizációt, a véletlenszerűséget is. A néző szinte követi a pasztellkréta suhanását a papír felületén, a rajz pedig hol tétova, kereső, hol pedig szigorú, erőteljes.
	Bányai Szabados Katalin elmondta: tavaly Kismarjára mentek alkotótáborba, ahol a főszervező azt kérdezte tőlük: van-e kedvük portrékat készíteni a falu lakosairól. Annyira kedvet kapott ehhez, hogy később ezt folytatta más helyeken is, mások mellett a családja tagjait is megfestette. A modelleket annak alapján választja ki, hogy mennyire karakteresek a jellemvonásaik, amikor ezt tapasztalja, úgymond késztetést érez rá, hogy portét készítsen róluk, sokszor egy-egy meghívó hátulját is felhasználja erre.
	A vernisszázson közreműködött az Oláh Boglárka- hegedű, Kinda Péter- nagybőgő, Trifán László-gitár, ének és Thurzó Sándor József- brácsaművész alkotta alkalmi kvartett, S. Németh Katalin előadóművész és Márton Ágnes diáklány, számos szavaló- és mesemondó verseny győztese. Az alkotások november 29-ig tekinthetőek meg.

	Vonósnégyes

	A rendezvény második felében a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Varadinum Vonósnégyes jutott főszerephez. Az aktuális formáció egyik elődje 1989. november 15-én alakult, szellemi atyja néhai Thurzó Sándor zenetudós volt. Alapító tagok voltak: néhai Tokaji Ágnes &#8211; I. hegedű, Lucian Maliţa &#8211; II. hegedű, Marcu Ágnes &#8211; cselló és Thurzó Sándor József &#8211; brácsa. A vonósnégyes jelenlegi összetétele: Costin Éva &#8211; I. hegedű, Oláh Boglárka &#8211; II. hegedű, dr. Marcu Ágnes &#8211; cselló, Thurzó Sándor József &#8211; brácsa, akik szombat este Dan Voiculescu &#8211; Szvit a Kajoni Kódexből (a zenekarnak dedikálva); Johann Michael Haydn &#8211; D-dúr divertimento; és Constantin Dimitrescu &#8211; Cvartet nr. 4, op. 38 g-mollban kompozíciókat játszották, mely műsort november 18-án ismét meghallgathatja az érdeklődő közönség a Filharmónia termében.

	Ciucur Losonczi Antonius

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;nagyvárad,&nbsp;teg,&nbsp;tibor ernő galéria

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Sóvárgás az emlékek után]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6557017</link><pubDate>2014-11-07 14:05:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[
	Constantin Liviu Demeter a&nbsp;Tibor Ernő&nbsp;Galériában. 

	Fotó-kiállításmegnyitó, nov.7,&nbsp;péntek, 17 óra.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Éneklő madárkák a pincegalériában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6553853</link><pubDate>2014-10-26 08:01:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	Szemet gyönyörködtető, magyar népművészeti kincsestárunkba kalauzoló kiállítás nyílt kedd délután a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (TEG).&nbsp;Az éneklő madárka motívum a népművészetben&nbsp;címet viselő tárlaton nagyon szép gyűjtemény tekinthető meg olyan népművészeti tárgyakból, melyeken a magyar egyik legnépszerűbb motívuma, a madáralak látható többféle ábrázolásban. A gyűjtemény a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület jóvoltából kerülhetett bemutatásra Váradon is, az itteni tárlatot a Pro Familiae Alapítvány szervezte meg. A madár figurája nagyon sokszor visszatérő, több jelentőséggel bíró népi motívum, régmúlt időktől napjainkig állandó szereplője a magyar mondavilágnak, népmeséknek, népdaloknak, így nem csoda, hogy a használati tárgyakon is sorra felbukkant az évszázadok alatt. A TEG-ben megtekinthető tárlaton is csodaszép hímzések láthatók, ezek díszpárnákon, falvédőkön, szatyrokon és válltáskákon mutatják be, hány különféle madár motívum is van a magyar népművészet kincsesházában. A hímzéseken kívül kerámiák is megtekinthetők, a madár alak nagyon sok magyarlakra vidéken a tányérokat, korsókat díszítő egyik fő motívum. A keddi tárlatnyitón a TEG nevében Bányai Katalin köszöntötte a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület jelenlevő képviselőit, s a hangulatot nagyon kedvesen emelte két tehetséges gyermek, Pápay Gergő szavalata és Kiss Adrienn madarakról szóló népdalcsokra. A Pro Familiae Alapítvány vezetője, Jakabffy Emma tanárnő pedig érdekes bemutatót tartott a kiállított szép tárgyakon látható madár motívumokról.

	Sz. M. &nbsp;- Reggeli Újság
]]></description><encoded><![CDATA[
	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[TEG-tárlat kismarjai élményekből]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6545714</link><pubDate>2014-09-20 17:09:05</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&#8222;Kismarjai örömfestészet&#8221; mottóval nyitotta meg szerda délután tárlatát a Tibor Ernő Galéria alkotócsoportja, akik immár második alkalommal szervezték meg a Hajdú-Bihar megyei településen közös nyári alkotótáborukat, ami idén augusztus első felére esett.

	A kiállított alkotások között a TEG tagjainak, valamint a tárlat harmadrészében a magyarországi alkotóknak is láthattunk festményeit, grafikáit több szabad témakörben, (portré, tájkép, csendélet stb.), illetve az idei &#8222;házi feladat&#8221;, a 400 éves Bocskai szabadságharc jegyében.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A tárlatot Bányai Szabados Katalin, a galéria művészeti vezetője nyitotta meg, üdvözölve a kismarjai vendégeket is, akik a tábor tíz napja alatt mindenben hozzájárultak, hogy a nagyváradi képzőművészek jól érezhessék magukat, és minél kellemesebb környezetben alkothassanak.

	Nagy sikere volt Trifán László bemutatott 15 perces rövidfilmjének, amely az együtt töltött napok közösségi és szakmai élményeit egyaránt kiválóan és mélyrehatóan érzékeltette, összefoglalta. A kisfilm hangulatából visszaköszöntek a közös műhelymunka élményei, hangulatképek és érzések sokasága, a vidéki táj elragadó szépsége, népművészet és képzőművészet kéz a kézben, a művészetpedagógiai foglalkozások, kiselőadások, az esti borozások, pálinkázások és nótázások élményei, a közös sütés-főzés és természetesen a visszavágyás hangulata.

	A kismarjaiak nevében Pető Ferencné (a Kismarja Közösségéért Egyesület elnöke) mondta el, hogy immár második alkalommal pályáztak sikeresen az alkotótábor megszervezésére hozzátéve, hogy nemcsak Kismarja önkormányzata, de a település apraja-nagyja, tehát jószerivel mindenki minden erejével és szeretetével támogatta a közös ügyet. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az együttműködés jövőre is folytatódhat.

	A tárlat szellemében Thurzó Sándor József Macalik Alfréd, Várad egykori festőkrónikása és egyben kiváló zeneművészénekAir és Menüett&nbsp;c. tételeit adta elő brácsán, valamint S. Németh Katalin szavalta Szilágyi Domokos&nbsp;Hegyek, fák, füvek&nbsp;c. versét.

	A tárlat október 1-jéig tekinthető meg a TEG-ben.

	Tóth Gábor - Reggeli Újság
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tárlatnyitó a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410696&amp;nid=6545364</link><pubDate>2014-09-19 09:15:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	A Hajdú-Bihar megyei Kismarja sikeresen pályázott a nagyváradi Tibor Ernő Galéria (TEG) idei alkotótáborának megszervezésére. A táborban készített alkotásokat a Bihar megyei érdeklődők szeptember 17-étől, mától a nagyváradi Tibor Ernő Galériában tekinthetik meg. A tárlatnyitó ma 18 órától lesz, amelyen S. Németh Katalin szaval, illetve közreműködik még Thurzó Sándor József brácsaművész és Hajek Péter.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	,
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Kismarjai Alkotótáborban készült művek bemutatója ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6544937</link><pubDate>2014-09-17 13:54:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[
	.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Örömfestés Kismarján]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410696&amp;nid=6543963</link><pubDate>2014-09-13 19:35:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	A Hajdú-Bihar megyei Kismarja sikeresen pályázott a nagyváradi Tibor Ernő Galéria (TEG) idei alkotótáborának megszervezésére.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Augusztus 6-án a galéria tagságának egy része autóbusszal indult Kolozsvárra. Este, a gazdag programot kínáló kirándulás után a kismarjai Tornácos ház fedett teraszán, a már szépen terített asztalnál ízletes lecsóval várták a helybeliek a nagyváradi alkotókat. A tornácos házban minden feltétel adott volt a további alkotáshoz. A TEG tagjaihoz csatlakoztak a helyi alkotók is. A szorgalmas munkát szórakoztató és kulturális programok színesítették. Meglátogattuk Székelyhídon Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkész állandó kiállítását a helyi múzeumban, majd festői környezetben felépített szerény házában vendégül látta a társaságot. Vasárnap a kismarjai templomban részt vettünk az istentiszteleten. Utána jót derültünk a helyiek Ki mit tud? című műsorán, délután pedig meghallgattuk Sárkány Viola történész Bocskai István fejedelemről tartott előadását. Majd újból útra kelt a csapat, ezúttal Létavértes felé. Álmosan megcsodáltuk Bocskai István 1604-es sikeres csatájának emlékművét. Létavértesen a Rozsnyai család népi kerámiagyűjteményét és a jurta tábort. Végül Csontos János lovas tanyáján fejeztük be a napot, ahol lovasbemutatóval és finom lángossal leptek meg minket. A helyi szervezők elhalmoztak bennünket sok-sok szeretettel és finomsággal, amit ezúton is köszönünk, szívünk visszahúz közéjük. Következett a zárónapi kiállítás rendezés a közösségi házban. Ünnepélyes tárlatnyitóval és állófogadással zárult a sikeres táborozásunk.

	

	A táborban készített alkotásokat a Bihar megyei érdeklődők szeptember 17-étől, szerdától a nagyváradi Tibor Ernő Galériában tekinthetik meg. A tárlatnyitó aznap 18 órától lesz, amelyen S. Németh Katalin szaval, illetve közreműködik még Thurzó Sándor József brácsaművész és Hajek Péter.

	Bányai Szabados Katalin,&nbsp;képzőművész

	Forrás: www.erdon.ro&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Az örömfestészettől a Bocskai-emlékhelyekig]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410696&amp;nid=6536497</link><pubDate>2014-08-16 23:21:16</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A nagyváradi Tibor Ernő Galéria alkotói csoportjának tagjai az idei augusztusban is feltarisznyáztak, hogy néhány szép, ihletett napot töltsenek a Hajdú-Bihar megyei, a Körös-parti várostól alig több mint egy kőhajításnyira lévő falucskában, Kismarján. Az immár második alkalommal megszervezett képzőművészeti alkotótábor az Örömfestészet Kismarján elnevezésű projekt keretében jött létre.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	

	Lelkesedésből, barátságból, szeretetből sok jó dolog születhet, sok minden létrehozható. Az említett háromnak nincs híján a kismarjai közösség. Mind a tavalyi, mind az idei kismarjai alkotótábor összefogásból valósult meg, hiszen a településnek, mondhatni, apraja-nagyja hozzájárult a művésztelep sikeréhez, ahhoz, hogy az alkotók jól érezzék magukat és inspirációt kapjanak. Volt, aki a személyszállításban segédkezett, volt, aki csudafinom őzpörkölttel lepte meg a társaságot, megint más friss gyümölcsről vagy ízletes süteményről gondoskodott. Sok és sokféle kedvesség, gesztus varázsolta széppé a tábori napokat.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	

	A művészeti táborban a váradi Tibor Ernő Galéria alkotói csoportjából szinte mindenki részt vett, aki csak tudott. Volt, aki csupán néhány napra látogathatott el, volt, aki mindvégig jelen volt. Az idén néhány tehetséges és kreatív kismarjai fiatal is tevékenykedett az alkotótáborban, amely augusztus 1-jén kezdődött és augusztus 14-én zárult.
	A vendégek az idén is a takaros, rusztikus Tornácos Vendégházban voltak elszállásolva. A virágoktól pompázó veranda és a hátsó udvar kiválóan alkalmas volt arra, hogy az alkotók ott rajzoljanak, fessenek, ki-ki elkészíthesse munkáit. És persze a jóízű esti beszélgetések sem maradtak el. Egyébiránt a Tornácos Vendégház tulajdonosa,&nbsp;Kupás Vince&nbsp;az alkotótábor ötletgazdája.

	E néhány nap alatt kószáltak is sokat a meghívottak. A tábor egy autóbuszos kirándulással kezdődött. Megtekintették a Bocskai István-emlékhelyeket &#8211; Kolozsvártól Kismarjáig. Ellátogattak Székelyhídra, hogy az ottani múzeumban megszemléljék Gavrucza Tibor nyugalmazott református lelkipásztornak, a TEG egyik oszlopos tagjának állandó kiállítását. Azután jártak Álmosdon, a Bocskai-szabadságharc emlékművénél, valamint Létavértesen, hogy láthassák a Rozsnyai-gyűjteményt.
	A váradi alkotók elmesélték: remekül érezték magukat, hiszen idén is kiváló, szeretetteli fogadtatásban részesültek, tovább építhették a tavaly szövődött barátságokat. Rengeteget dolgoztak, sok alkotás látott napvilágot, és gazdag programmal várták őket a helybéliek.
	A tábor a művésztelepen létrehozott alkotásokból összeállított tárlat nyitóünnepségével zárult. Szép számmal összegyűltek az érdeklődők a vernisszázson, a Kismarjai Közösségi Ház nagytermében. A résztvevőket elsőkéntSzűcs László,&nbsp;Kismarja polgármestere üdvözölte, méltatva a művésztelepen eltöltött örömteli és mozgalmas napok jelentőségét. Ezt követően&nbsp;Széll Kató,&nbsp;a TEG titkára köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve azt a szeretetet, amellyel körülvették őket a falubeli emberek. Ezután bemutatta az immár 25 esztendeje működő Tibor Ernő Galériát, ismertette a különféle tevékenységeket, hangsúlyozván: az alkotók otthon érzik magukat a galériában, ez csak így működhet.
	Az alkotótábor főszervezője, a Kismarja Közösségéért Egyesület elnöke,&nbsp;Pető Ferencné,&nbsp;vagyis egyszerűen csak Tilda, elmondta: a tavalyi sikeren fölbuzdulva folytatták a programot. Az akarat, a tenniakarás mind az egyének, mind a hivatalok részéről megvolt. 2013 végén pályázatot nyújtott be az egyesület, és nem kis örömükre támogatást kaptak a magyarországi Nemzeti Együttműködési Alaptól, az Emberi Erőforrás Minisztériumtól. A projekt célja egyebek között az volt, hogy tovább erősödjenek az emberi kapcsolatok, értékek teremtődjenek, és hogy bevonják az alkotói munkába a kismarjai ifjakat is. Összesen 1.333.000 forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el. Ez még nem lett volna elegendő, ám kaptak segítséget a kismarjai önkormányzattól, valamint jó néhány magánszemély, család is hozzájárult a program megvalósításához. E néhány nap alatt ismét a közösségi élet színtere lett a Tornácos Vendégház. Tilda asszony köszönetet mondott a vendégeknek az alkotókedvért. Büszkén hangsúlyozta továbbá: &#8222;Több dologban, igényesség, emberség szempontjából is sokkal másabbak vagyunk, mint más települések.&#8221; Hozzáfűzte: örömükre szolgál majd, ha Kupás Vince ötlete tovább él majd az elkövetkezendő években is.

	
	

	Bányai Szabados Katalin,&nbsp;a TEG művészeti vezetője hangsúlyozta: felbecsülhetetlen kincs a kismarjai emberek feléjük irányuló szeretete. Ezután beszélt a TEG alkotói csoportjának Kismarján kíállító tagjairól, néhány szóval jellemezve stílusukat, munkásságukat. Szólt&nbsp;Staharóczky Júliafinom vonalú tusrajzairól, lírai hangulatú akvarelljeiről,&nbsp;Barbici Éva&nbsp;képeivel kapcsolatban a fények és árnyékok játékáról,Bora Ilona&nbsp;elvont kompozícióiról és virágairól,&nbsp;Mierluţiu Emília&nbsp;különleges színeiről,&nbsp;Egei György&nbsp;élethű ábrázolásmódjáról, Széll Katóról, aki a virágok szerelmese,&nbsp;Trifán László&nbsp;sokoldalúságáról, filozofikus kompozícióiról,Csathó Töhötöm&nbsp;absztrakt képeiről és a lelkét feszítő hatalmas energiákról árulkodó harsogó színekről, valamint&nbsp;Gavrucza Tibor sajátos, mesebeli akvarelljeiről. Bányai Szabados Katalin önmagáról elmondta: kezdetben linómetszetekkel foglalkozott, majd pasztellel. Érdeklik az emberi arcok, érdekes figurák. Kismarján is jó néhány portrét készített.
	Ferenczi Tünde&nbsp;kismarjai rajztanárnő szólt arról, hogy kezdetben a helybéli fiatalok kishitűségével kellett megküzdenie, akik végül mégiscsak felbuzdultak és mertek alkotni. Hangsúlyozta: &#8222;A világ tele van szépséggel. És nem ezek a szépségek tehetnek arról, ha nem vesszük észre őket. A művészet célja: valamilyen érzelem kiváltása az emberekből. A kép akkor jó, akkor mindent elsöprő, ha ünnep lesz a szemnek. Ez a terem most megtelt ünneppel.&#8221;
	A vernisszázst zenés-verses összeállítás tette hangulatosabbá. Fellépett: a kismarjai&nbsp;Mona Krisztina, Tamásné Darvasi Éva, Vajna Tímea.&nbsp;A nagyváradi-kismarjai&nbsp;Hajek Péter&nbsp;a&nbsp;Péter-páli kánikula&nbsp;című Számadó Ernő-verset adta elő, Trifán László pedig egy általa megzenésített Tóth Ágnes-verssel ajándékozta meg a résztvevőket.
	A váradi alkotók az élménydús napok után alaposan feltöltődve utaztak haza. A kismarjai kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. Szeptember közepén Váradon, a Kanonok sori Tibor Ernő Galériában nyílik tárlat az alkotótáborban készült munkákból.

	Tóth Hajnal&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Úton, Németországtól Váradig]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6535687</link><pubDate>2014-08-14 07:05:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&nbsp;

	&nbsp;

	Zsúfolásig megtelt vasárnap délután a nagyváradi Tibor Ernő Galéria (TEG) kiállítóterme, ahol Medra Anna festőművész munkáiból nyitottak meg egy tárlatot.

	A jelenleg Németországban élő művész váradi tárlatának az&nbsp;Úton&nbsp;címet adta. A tárlatnyitón Bányai Szabados Katalin a pincegaléria egyik vezetője köszöntötte mind a művészt, mind a szépszámú közönséget. A találkozó hangulatának sajátos, mondhatni &#8222;tiborernős&#8221; hangulatot biztosított az, hogy két váradi zenész, Trifán László és Kinda Péter énekszámokat adtak elő, S. Német Katalin versmondó pedig két szavalattal tette színesebbé a megnyitót. A művésznő alkotásairól Holló Barna nagyváradi festőművész tartott rövid ismertetőt.

	SZ. M.

	
		Bányai Szabados Katalin, Medra Anna és Holló Barna


	
		
	
		Rég gyűlt össze ennyi ember egy tárlatnyitón a TEG-ben mint vasárnap délután


	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	CÍMKÉK:&nbsp;TÁRLAT,&nbsp;TIBOR ERNŐ GALÉRIA
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Örömfestészet Kismarján]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6535309</link><pubDate>2014-08-12 18:08:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Medra Anna festészeti kiállítása a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6535308</link><pubDate>2014-08-12 18:07:56</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Medra Anna festészeti kiállítása a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6533347</link><pubDate>2014-08-05 14:32:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Medra Anna festészeti kiállítása a TEG-ben 2014. augusztus 3., 17 óra]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6532862</link><pubDate>2014-08-03 14:23:51</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	Medra Anna&nbsp;Németországban élő műépítész Úton&nbsp;című festészeti kiállítása&nbsp;augusztus 3-án, vasárnap 17 órától&nbsp;nyílik meg a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (Kanonok sor 11. szám).

	A tárlatnyitón&nbsp;S. Németh Katalin&nbsp;verseket ad elő,Trifán László&nbsp;(ének, gitár) és&nbsp;Kinda Péter(nagybőgő) pedig muzsikálni fog. Mindenkit szeretettel várunk.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Anna-napi műsor a galériában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35410555&amp;nid=6531042</link><pubDate>2014-07-27 15:00:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Huszonnegyedik alkalommal szervezett Anna-napi ünnepséget az Anna Nőszövetség szombaton, a Tibor Ernő galériában. Zenés-verses összeállítással készültek, majd megvendégelték a jelenlévőket.

	További képek &gt;&gt;&gt;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kelemen Mária, az&nbsp;Anna Nőszövetség&nbsp;elnöke emlékezett vissza arra, hogy miért is adták ezt a nevet 1990-ben szövetségnek. Egyrészt Szent Annára emlékeznek így, a nagyszülők védőszentjére, akinek a napja egybeesik a szövetség megalakulásának napjával, de nem utolsó sorban Sárvári Annára is, Juhász Gyula&nbsp; Anna-verseinek ihletőjére. Régebben Anna-bálokat is szerveztek ilyenkor, de mivel az utóbbi években nem találtak szponzorokat, lemondtak erről és inkább a szerény, de méltóságteljes ünneplés mellett döntöttek. A szombati ünnepséget a szövetség a galériával közösen szervezte.

	Vers, zene

	A későbbiek során&nbsp;Széll Katalin, a nőszövetség alelnöke Lónyay Annáról, Vesselényi István, majd Kemény János hitveséről tartott előadást. A mintegy harminc jelenlévő több érdekes részletet tudhatott meg e nemes lelkű, mélyen hívő asszony megpróbáltatásokkal teli életéről. Mint elhangzott, az erdélyi fejedelem és Lónyay Anna levelezése Isten és a haza szeretetének mércéje, valóságos fénysugár az ország történelmének éjszakájában.
	Hajbók Klára szavalatával folytatódott az ünnepség &#8211; Juhász Gyula Anna-verseiből hangzott el összeállítás, végül pedig, mivel, mint mondta, azok is érdemelnek egy köszöntést, akik eljöttek, de nem Annák, Radnóti Miklós A rózsa mosolya című versét is elszavalta.&nbsp;Ambrus Katalin&nbsp;Kagylók és gyöngyszemek című kötetéből egy rövid prózarészletet, valamint a Rebbenéseim egyike voltál című verset olvasta fel, Thurzó Sándor brácsaművész pedig Kodály Zoltán és Carlos de Almeida műveket adott elő;&nbsp;Kazatsai Anna, a nőszövetség legidősebb tagjának szavalata következett &#8211; Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk című versét adta elő mély beleéléssel. A nőszövetség virágcsokorral lepte meg az idős hölgyet. Népdalok következtek, majd a nőszövetség megvendégelte a jelenlévőket.

	Neumann Andrea

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;Anna Nőszövetség,&nbsp;Anna-napi műsor,nagyvárad,&nbsp;teg
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ANNA NAPI ÜNNEPSÉG A TIBOR ERNŐ GALÉRIÁBAN]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6530739</link><pubDate>2014-07-26 08:20:59</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	Időpont: 2014. július 26., szombat, 18 óra

	&nbsp;

	Helyszín: Tibor Ernő Galéria (Nagyvárad, Kanonok sor 11.)

	&nbsp;

	Szervező: a Nagyváradi&nbsp;Anna Nőszövetség

	
	Társszervező:&nbsp;Tibor Ernő Galéria

	&nbsp;

	&nbsp;

	Program:&nbsp;
	- Az ünnepelteket és a megjelenteket a nőszövetség elnöke,&nbsp;Kelemen Mária Magdolna&nbsp;köszönti&nbsp;
	- Híres Annákra emlékezik&nbsp;Széll Katalin, a szövetség alelnöke
	- Zenés-verses összeállítás.

	&nbsp;

	
	
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Mindenkit szeretettel várunk!&nbsp;

	&nbsp;

	Akik valamilyen okból nem tudnak eleget tenni a meghívásnak, azokat arra kérjük, hogy gondoljanak ránk és lélekben legyenek velünk szövetségünk névnapi rendezvényén, mely egyben megalakulásának évfordulója is.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[&#8222;Derűs, életerős alkotások&#8221;]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6529547</link><pubDate>2014-07-21 20:43:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&nbsp;

	&nbsp;

	Kristófi Enikő Zsuzsanna festőművész régebbi és új munkáiból nyílt kiállítás péntek délután, a nagyváradi Tibor Ernő galériában. Augusztus másodikáig tekinthető meg, keddtől szombatig.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Thurzó Sándor József&nbsp;brácsaművész előadásával kezdődött el az ünnepség, majd&nbsp;Bányai Szabados Katalin, a Tibor Ernő Galéria vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. A brácsaművész Carlos Gomes Fosca című operájának brácsaszólamát, valamint Santos Silva Canzone per tuo amore című művét adta elő. Később Deák Árpád&nbsp;képzőművész méltatta az alkotásokat.

	Kilépett a fényre

	Mint elhangzott,&nbsp;Kristófi Enikő&nbsp;Várad talán legjelentősebb művészcsaládjának tagja, édesapja évtizedeken keresztül uralta a váradi festészeti teret. Kristófi Enikő képein is érződik a hely szelleme: a házcsoportok és a természeti elemek mindig tudnak újat nyújtani, az ember mást és mást képes felfedezni rajtuk, s átértékelődve örök érvényűvé fejlődik a látvány. A kiállítás három jellegzetességre épül: fellelhető a festmények között egy ódonabb hangulatú tájképsorozat, monokróm, racionálisabb kompozíciók, valamint az újabb munkák. Ez utóbbiakkal kapcsolatban Deák Árpád kifejtette: minden nagy egyéniség körül megjelennek az epigonok, de ezek az újabb keletű festmények azt bizonyítják, hogy Kristófi Enikő &#8222;kilépett a fényre, derűs, életerős és tiszta alkotásokkal, melyek előtt meg kell állni, hogy az ember befogadhassa ezeket&#8221;. Deák Árpád sok boldogságot és munkaerőt kívánt a képzőművésznek, s azt is hozzátette: mihamarabb várnak egy újabb tárlatot.

	Átdolgozva

	A ünnepség Trifán László előadásával folytatódott. Saját, country stílusban írt, Lenn a völgyben című költeményét énekelte el, melyet egy kicsit átdolgozott a tárlatmegnyitó tiszteletére. A zenei kíséretet szintén ő maga biztosította, gitárral és furulyával.
	Kristófi Enikő Zsuzsanna munkái augusztus másodikáig tekinthetőek meg, keddtől szombatig 11 és 16 óra között.

	Neumann Andrea

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;kiállítás,&nbsp;nagyvárad,&nbsp;teg

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Egy a nemzet, egy a haza]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6526883</link><pubDate>2014-07-10 08:37:22</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	A Magyar Művelődési Társaság Budapesten tartotta meg június végén &#8222;A nemzeti kultúra határai&#8221; című konferenciáját, amelyen nagyváradi civil szervezetek képviselői is részt vettek. A kétnapos konferencia fő célja: kölcsönös tájékozódás révén segítse a kulturális kormányzatot és a hazai szervezeteket a magyar művelődési élet jobb megismerésében, kapcsolataik erősítésében, az együttműködési pontok megtalálásában. Az eseményekben gazdag rendezvényre főleg a Partiumból érkeztek résztvevők. Nagyváradról jelen voltak Dr.Fleisz János a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke, Dukrét Géza a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke, Fleisz Judit a Sapientia Varadiensis Alapítvány alelnöke és Gavrucza Tibor a Tibor Ernő Galéria képviselője.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az első program a teljesen felújított Pesti Vigadó megtekintése volt, ahol az 1992-ben megalakult Magyar Művészeti Akadémiát bemutató előadás mellett megtekintették a Makovetz Imre kiállítást és a gyönyörű dunai panorámát. Ezután Jankovics Marcell a Magyar Művelődési Társaság elnöke tartott előadást a kultúra helyzetéről, a művelődéspolitika legfontosabb törekvéseiről. Az ismert rajzfilmrendező, kultúrpolitikus előadásában a kevés előrelépés mellett illusztrálta a kultúra jelenlegi mélyülő válságát, amely elsősorban az általános erkölcsi és gazdasági válság következménye. Elmondta: a problémák felvetése a civilek dolga, de a megoldást nem a politikától, hanem a szakmától kellene várni. Este a résztvevők egy különleges rendezvényen vettek részt: Budapest XIX. kerületében, Kispesten, miután sétakocsival megismerkedtek a mintegy száz évvel ezelőtt épült sajátos karakterű városrésszel, a Wekerle Teleppel, találkoztak a Magyar Kollégium és a Wekerlei Társaskör Egyesület civil szervezetek vezetőivel és megismerkedtek az ottaniak példaértékű munkájával. Kiderült, hogy bár egy nagyvárosi kerület része, a Wekerle Sándor egykori miniszterelnök által kezdeményezett telepen mindazok a jelenségek, amelyek már lassan vidéken is eltűnnek, máig élnek. Így a kisváros nagyságú városrészen kezdetektől fogva jellemző volt egyfajta &#8222;amerikai típusú&#8221; önkormányzat, vagyis minden problémát az ott lakók próbáltak megoldani, illetve előre vinni, legtöbbször a hivatalos önkormányzat segítsége nélkül. A városrész vezetői ma is közös rendezvényeket, tevékenységeket szerveznek, állandó együttműködést építettek ki a lakosság nagy részével, amelynek eredménye, hogy mindannyian magukénak érzik városrészüket, szívügyük a hagyományok megtartása, de a település fejlesztése is. Másnap délelőtt ismét előadások hangzottak el. Dukrét Géza a PBMET elnökeA Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság és annak szerepe a Partium kulturális életében&nbsp;címmel tartott előadásában bemutatta a szervezet sokrétű és eredményes munkásságát a műemlékek feltárása, a helytörténet és a könyvkiadás stb. terén. Dr. Fleisz János a BINCISZ elnöke&nbsp;A Civil Szervezetek szerepe Nagyvárad művelődési életében&nbsp;című előadásában kifejtette, hogy 1990 után a civil szervezetek jelentősen hozzájárultak a nagyváradi, bihari kultúra és művelődés fejlődéséhez és ismertette azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a BINCISZ az utóbbi másfél évtizedben Nagyváradon elindított, s amelyek közül néhány, mint a Magyar Kultúra Napja, a Civil Társadalom Napja vagy Művelődés hete, A tanulás ünnepe évről évre sikeresen lezajlik. Ezután két tájékoztató előadást tartottak a felálló kormány kulturális és társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikájáról. Elsőnek Potápi Árpád az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke, miniszterelnökségi államtitkár ismertette a jövőbeli terveket, aláhúzva, hogy igyekezni fognak a pályázatokat egyszerűsíteni és konkrétabban megfogalmazni.

	&nbsp;

	

	Ezután Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának főosztályvezetője ismertette a következő időszak stratégiáját, feljegyezve a helyszínen megfogalmazott javaslatokat. A rendezvény látogatással zárult az Országgyűlés új Látogatóközpontjában, illetve felújított épületében, ahol lehetőség nyílt a Seuzo-kincsek megtekintésére is. A Magyar Művelődési Társaság társelnöke Földiák András és titkára Márk Anna kifejezték szándékukat az együttműködés továbbfolytatására és rendezvény jövőbeli megszervezésére.

	F. J.

	Forrás: Reggeli Újság

	&nbsp;

	CÍMKÉK:&nbsp;MAGYAR MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vissza a természetbe]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6525633</link><pubDate>2014-07-04 07:49:28</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A természet szépségei címmel Takács Irén festményeiből nyílt kiállítás július 2-án a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. Az alkotó váradi származású, Magyarországon, egy Szolnokhoz közeli településen él, s örömöt jelentett számára, hogy most a Körös-parti városban állíthatta ki szép tájakat, folyókat, fákat, virágokat megjelenítő képeit. A tárlat két hétig látogatható.

	&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;&nbsp;&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;&nbsp;

	A tárlatnyitót szép muzsika tette hangulatosabbá: 

	Oláh Boglárka (hegedű), Kinda Péter (nagybőgő) és Trifán László (ének, gitár) játszott. 

	S. Németh Katalin előadásában pedig a Boldog testvérünk című Reményik Sándor-verset hallgathatták meg az érdeklődők.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A vernisszázson Bányai Szabados Katalin, a Tibor Ernő Galéria vezetője méltatta az alkotót és munkáit. Takács Irén &#8217;88-ban települt át Váradról Magyarországra. Gyermekkorától kezdve szeretett rajzolni, festeni, de később, 18 éve kezdett komolyabban festészettel foglalkozni. Lefényképezi a tájakat, erdőket, folyókat, völgyeket, virágokat, majd a fotók alapján megkomponálja a képeket a maga stílusa, látásmódja szerint, nem törődve izmusokkal. Bányai Szabados Katalin szólt az alkotó remek színérzékéről. Jól használja a sötét-világos kontrasztját. Arról is említést tett, hogy Szolnok környékén jól felépített amatőr képzőművészeti mozgalom létezik.Takács Irén hozzáfűzte: régi álma teljesült azzal, hogy most Váradon nyílt egyéni kiállítása.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Takács Irén, Magyarországon élő, Váradról elszármazott festő egyéni kiállítása]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6523648</link><pubDate>2014-06-26 12:05:12</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Észrevenni a szépséget]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6522209</link><pubDate>2014-06-20 20:51:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	

	&nbsp;

	&nbsp;

	Szeghalmi alkotók festményeiből nyílt kiállítás június 18-án a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. 

	A tárlat két hétig látogatható.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&#8222;Öröm számunkra, hogy ismét itt lehetünk. Immár négy éve vagyunk kapcsolatban a váradi Tibor Ernő Galéria alkotói csoportjával&#8221; &#8211; kezdte méltató beszédét a tárlatnyitón Nagyné Hajdu Erzsébet főtanácsos, közművelődési referens, a Szeghalmi Polgármesteri Hivatal munkatársa. Áprilisban a nagyváradi alkotók szomszédoltak kicsit, vagyis látogattak el Szeghalomra. A takaros kisváros könyvtárában volt a tavaszi kiállításuk.
	Most a szeghalmiak viszonozták a látogatást. Nagyné Hajdu Erzsébet hangsúlyozta: jók ezek a kapcsolódási pontok, hiszen erősítik az összetartozás tudatát. Az érdeklődők Czebe Katalin, Szabóné Sáfián Erzsébet, Szarka Sándorné, Tagai Andrea és Tóth Ferenc alkotásait szemlélhetik meg. Az alkotók között van festő, tanító, üzletvezető és rajztanár. Czebe Katalin képeinek üzenete: a világ szép. Festményei a kedvességről és jóságról szólnak. Szabóné Sáfián Erzsébet a természet szépségeire csodálkozik rá újra és újra. Szarka Sándorné ars poeticája: &#8222;Ragaszkodom a látott valósághoz, de nem fényképszerűen jelenítem meg azt.&#8221; Tagai Andrea ábrázolásmódja naturalista; a természetben ő is elgyönyörködik, kedvence, lételeme a víz. Tóth Ferenc realista festő, ám kalandozik az absztrakt, az impresszionista és az expresszionista világban is. Végül a méltató hangsúlyozta: a szépség ott található mindenütt, csak észre kell vennünk.
	A vernisszázson a szeghalmi társasággal érkezett Macskin Dávid trombitaművész muzsikált, a nagyváradi S. Németh Katalin pedig versmondással örvendeztette meg a résztvevőket.

	Tóth Hajnal - BiharOrszág
	
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szeghalmi alkotók a TEG-ben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35411052&amp;nid=6521888</link><pubDate>2014-06-19 17:30:48</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Szeghalmi alkotók munkáiból nyílt kiállítás szerdán a váradi Tibor Ernő Galériában (TEG). &#8222;Vigyék magukkal az élményt, és őrizzék szép emlékként&#8221; &#8211; hangzott el többek között a tárlatnyitón.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A megjelenteket Széll Katalin üdvözölte a galéria nevében, majd Nagyné Hajdu Erzsébet főtanácsos, közművelődési referens, a Szeghalmi Polgármesteri Hivatal munkatársa nyitotta meg a tárlatot, és mutatta be az öt kiállítót: Czebe Katalint, Szabóné Sáfián Erzsébetet, Szarka Sándornét, Tagai Andreát és Tóth Ferencet. Mint megtudtuk, a Tibor Ernő Képzőművészeti Alapítvány művészeivel immár 4 éve tart a kapcsolat. Idén áprilisban a szeghalmi könyvtárban rendeztek munkáikból kiállítást, ennek folytatásaként érkeztek most Váradra a szeghalmi alkotók.

	&nbsp;

	A világ szép!

	&#8222;Mint mindig, most is szívesen jöttünk, hiszen ezek az események olyan kapcsolódási pontok, ahol a magyar alkotók törekvései, közös gondolatai találkozhatnak&#8221; &#8211; fogalmazott Nagyné Hajdu Erzsébet, aki szerint a találkozók, kiállítások remek alkalmat biztosítanak a nagyváradi és a szeghalmi alkotók közötti párbeszéd kialakítására. A továbbiakban egyenként bemutatta a kiállítókat: &#8222;Czebe Katalin képeiről árad felénk, hogy a világ szép! Stílusában az egyediségre törekszik. Képein a színek, a szépség mellett, a kedvességről, a jóságról szólnak, az öröm érzését keltik a nézőben. Szabóné Sáfián Erzsébet festészete a természetről szól: észrevenni és észrevetetni a természet szépségeit. Tanítónő lévén kis tanítványait is erre neveli. (&#8230;) Szarka Sándorné Bíró Piroska életének fontos része a festés, az alkotás. A természet tárgyaiból alkotja meg képeit, megmutatja a szépet, örömet okozva ezzel a szemlélőnek. (&#8230;) Tagai Andrea tájképei naturalista festésmódúak, kirándulások emlékeit ábrázolják. Képein látható, hogy kedvence, lételeme a víz. (&#8230;) Tóth Ferenc munkáin a természet, a képzőművészet iránti szeretet, a színek hatása tükröződik. (&#8230;) Az itt kiállító alkotók életének része a művészet szeretete, és ezen keresztül az alkotás. A szebbnél-szebb festmények mind árulkodnak alkotóik kézügyességéről, szemléletéről, gondolatairól. A hitvallásról, hogy az alkotás, mint tevékenység távlatot nyit, értelmet ad az életnek. Segít a nehézségek elviselésében, leküzdésükhöz bátorságot ad. Hiszen a szépség, mely a legnagyobb segítséget nyújtja mindehhez, mindig jelen van, ott van mindenütt, a levegőben, a földön, az emberek arcán, a természetben, csak észre kell vennünk&#8221; &#8211; mondta többek között Nagyné Hajdu Erzsébet.

	
	A tárlatnyitón szavalattal közreműködött S. Németh Katalin, illetve több zeneszámmal Macskin Dávid trombitaművész. A vernisszázs végén a vendégek meleg szavakkal köszönték meg a lehetőséget, hogy bemutatkozhattak Nagyváradon.

	Tököli Magdolna

	Címkék:&nbsp;nagyvárad,&nbsp;teg,&nbsp;tibor ernő galéria

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szeghalmi alkotók képzőművészeti kiállítása]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6520227</link><pubDate>2014-06-13 23:59:45</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[
	Képzőművészeti kiállítás nyílik június 18-án, szerdán 18 órakor a nagyváradi Tibor Ernő Galériában szeghalmi alkotók &#8211; Czebe Katalin, Szabóné Sáfián Erzsébet, Szarka Sándorné, Tagai Andrea, Tóth Ferenc &#8211; munkáiból. A tárlatot megnyitja Nagyné Hajdu Erzsébet főtanácsos, közművelődési referens, a Szeghalmi Polgármesteri Hivatal munkatársa. A vernisszázson muzsikál Macskin Dávid trombitaművész. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Az elvarázsolt agyag.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6517904</link><pubDate>2014-06-05 19:36:20</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
		Kerámiákból nyílt kiállítás június 3-án, kedden délután a nagyváradi Tibor Ernő Galériában a Pro Familiae Alapítvány fazekas köre tagjainak alkotásaiból. Június 11-ig lehet megtekinteni a tárlatot.
	
		&nbsp;
	
		Videó &gt;&gt;&gt;


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Két éve alakult meg a Pro Familiae Alapítvány hagyományőrző fazekas köre. Az alapítvány vezetője,&nbsp;Jakabffy Emma&nbsp;rendszeresen szervez foglalkozásokat. Egy esztendeje különösen intenzív a tevékenység. Mostanra igazán lelkes kis csapat forrott össze az agyag megformálásának bűvöletében. Minden csütörtökön 9&#8211;17 óra között alkotnak, tanulnak a Körös (mai nevén Tudor Vladimirescu) utca 78. szám alatti műhelyben, s igyekeznek elsajátítani a fazekasmesterség régi jó fortélyait, csínját-bínját. A kör tagjait&nbsp;Tóth Tibor&nbsp;székelyhídi fazekasmester tanítja, aki a váradi tárlatnyitóra is eljött.
	A vernisszázson&nbsp;Mierluţiu Emília, a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének egyik művésze, rajztanár, a kerámiakör lelkes tagja mondott köszöntőbeszédet. Van abban valami meseszerű, ahogyan az agyag átalakul, átlényegül &#8211; hangsúlyozta. Roppant érdekes, ahogyan egy kupac agyagból a forgó korongon valamilyen tárgyat lehet létrehozni. Csöppet sem könnyű ez a művelet. Hozzáfűzte: &#8222;Idomítjuk az anyagot Tóth Tibor fazekasmester irányításával.&#8221;
	Jakabffy Emma elmondta: szeretné, ha továbbra is ilyen lelkesen folytatódna ez a tevékenység. Megjegyezte: nemrégiben ellátogattak egy nemzetközi kerámiatárlatra, és volt mit megcsodálni, hiszen gyönyörű alkotásokat hoztak létre a fazekasdinasztiák képviselői. Hozzátette: &#8222;Egyszer majd nekünk is lesz dinasztiánk.&#8221; Amint elhangzott: annak örülnének a legjobban, ha mások is csatlakoznának még hozzájuk, akik kedvet éreznek a fazekassághoz, hiszen a kör nyitott, bárki részt vehet a csütörtöki műhelyfoglalkozásokon. Evvel kapcsolatban a 0724/032&#8211;975-ös telefonszámon lehet érdeklődni.
	A tárlatnyitón fellépett a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskola énekkara. A negyedikes, ötödikes és hatodikos diákok verses-zenés műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek, többek között elhangzott egy, a fazekasságról szóló népdal is.
	A kiállításon láthatók szemet gyönyörködtető használati és dísztárgyak, korsók, bokályok, gyertyatartók, tányérok, megcsodálhatók Mierluţiu Emília kerámiából és textilből létrehozott képzőművészeti kreációi, Tóth Tibor alkotásai, a révi fazekasoknak a jellegzetes fehér agyagból készült hagyományos munkái.

	Forrás: http://www.biharmegye.ro/node/3974
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Versest a Tibor Ernő Galérában.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6516295</link><pubDate>2014-05-31 13:15:09</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Én itthon maradok címmel S. Németh Katalin Dsida&#8211;Reményik-versestjét tekinthették meg az irodalombarátok&nbsp;május 30-án, pénteken 18 órától a nagyváradi Tibor Ernő Galériában.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Közreműködött Thurzó Sándor József brácsaművész.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Huszonöt éves a Tibor Ernő Galéria]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6512069</link><pubDate>2014-05-15 10:55:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Május 14-én, szerdán jubileumi kiállítással ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria.
]]></description><encoded><![CDATA[
	


	A XXIII.&nbsp;Festum Varadinum&nbsp;rendezvénysorozat keretében tartotta meg a&nbsp;Tibor Ernő Galéria&nbsp;(TEG) huszonöt éves jubileumi kiállításának megnyitóját május 14-én, délután. A szép számú egybegyűltet és a magyarországi vendégeket Bányai Szabados Katalin köszöntötte, majd Gavrucza Tibor osztotta meg ünnepi gondolatait: &#8222;Csak köszönet töltheti el a szívünket, hogy negyed évszázada már, hogy működik alkotóközösségünk. A köszönet főként az Urat illeti, aki lehetővé tette, hogy itt legyünk és alkossunk. Mindannyian tálentumokat kaptunk: a tehetségünk nem a miénk, hanem attól a nagy művésztől kaptuk, aki ezt a világot is megalkotta. A Teremtőnek kell köszönetet mondani azért, hogy tálentumokat adott és azt is, hogy éltünk ezekkel. Ennek a bizonysága ez a kiállítás is&#8221;.

	Ünnepi műsor

	A TEG alkotóközösségének munkáiból összeállított jubileumi kiállítást Deák Árpád képzőművész nyitotta meg, felidézve a huszonöt évvel ezelőtti körülményeket. Az ünnepi alkalmon emléklapot kaptak a kiállítás létrehozásában közreműködő művészek és zenészek. Fellépett Oláh Boglárka &#8211; hegedű, Kinda Péter &#8211; nagybőgő, Thurzó Sándor József &#8211; brácsa és Trifán László &#8211; gitár, ének. Az alkalmi kvartett többek között Jan Alexander Stryckers flamand zeneszerző kifejezetten erre az alkalomra írt művét adta elő. Továbbá szavalattal közreműködött S. Németh Katalin, a galéria tiszteletbeli tagja. A kiállításon Barbici Éva, Bányai Szabados Katalin, Bora Ilona, Csathó Töhötöm, Egei György, Gavrucza Tibor, Márton Katalin, Mierluţiu Emilia, Popon Krisztina, Rob Ibolya, Rob Tibor, Staharóczky Júlia, Széll Katalin, Trifán László munkái tekinthetők meg.

	Nagy Noémi

	&nbsp;

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	Címkék:&nbsp;Festum Varadinum,&nbsp;jubileumi kiállítás,nagyvárad,&nbsp;tibor ernő galéria
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[25 ÉVES JUBILEUMI TÁRLAT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6509995</link><pubDate>2014-05-07 14:25:40</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[
	Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ANYÁK NAPI ÜNNEPSÉG A TIBOR ERNŐ GALÉRIÁBAN]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6507997</link><pubDate>2014-04-29 11:43:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	M E G H Í V Ó

	&nbsp;

	ANYÁK NAPI ÜNNEPSÉGRE

	&nbsp;

	2014. május 3. , szombat

	17 óra 

	Tibor Ernő Galéria

	Nagyvárad, Kanonok sor 11 sz.

	&nbsp;

	&nbsp;

	P R O G R A M

	&nbsp;

	Az üpnnepséget megnyitja:

	Kelemen Mária

	az Anna &nbsp;Nőszövetség elnöke

	&nbsp;

	Videó vetítés:

	Mogyoróssy István

	néhai színművész 

	ANYÁK NAPI ÜDVÖZLETÉNEK

	felidézése

	&nbsp;

	&nbsp;

	Verses-zenés összeállítás

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Szervező:

	

	www.gportal.hu/annanoszovetseg

	&nbsp;

	Társszervező: 

	

	&nbsp;

	www.gportal.hu/tiborernogaleria

	&nbsp;

	Minden érdeklődőt szeretettel várunk !
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nemes gesztus 2014]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6503270</link><pubDate>2014-04-12 15:50:14</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Képzűművészeti kiállítás a TEG alkotóinak munkáiból Élesden.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6501281</link><pubDate>2014-04-04 17:23:55</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	2014. április 5-én, szombaton, délután 18 órai kezdettel, a nagyváradi Tibor Ernő Galéria képzőművészeinek alkotásaiból nyílik kiállítás az Élesdi RMDSZ székházban, a Művészetek hétvégéje keretében.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A szervezők, az Élesdi RMDSZ és a Castrom Egyesület, szeretettel hív és vár minden érdeklődőt a művészeti kiállítás megnyitójára.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Füz László hajdúnánási fotográfus képeiből nyílt kiállítás szerdán délután a nagyváradi Tibor Ernő Galériában.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6501199</link><pubDate>2014-04-04 13:07:37</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
	
	
		Kinda Péter és Trifán László


	A résztvevőket&nbsp;Bányai Szabados Katalin,&nbsp;a Tibor Ernő Galéria vezetője köszöntötte.&nbsp; Elmondta, a tavaly nyári tiszadobi alkotótáborban ismerkedett meg a hajdúnánási fotográfussal,&nbsp;Füz Lászlóval,&nbsp;akinek képei, az, ahogyan megragadta a pillanatokat, fölkeltette az érdeklődését.

	
	
		Bányai Szabados Katalin, S. Németh Katalin, Füz László és Patai István


	A tárlat anyagát&nbsp;Patai István&nbsp;hajdúnánási képzőművész méltatta. Tartott egy kis fotótörténeti értekezést, amelyben szó volt sok mindenről: a Petőfi Sándorról készült dagerrotípiától kezdve Munkácsy Mihály fotográfiáin át (amelyek alapján jó néhány figuráját megfestette) a mai modern digitális képekig, mobiltelefonnal lekapott fotókig. Óriási átalakuláson ment keresztül a fényképészet. Hangsúlyozta: ott kezdődik a fotóművészet, ahol a fotográfus olyasmiket tud láttatni, amiket más nem vesz észre. Szólt a hajdúnánási fotós hagyományokról is. A településen fényképészeti tábor is volt, járt ott például Seres Géza ismert debreceni fotósművész is. a fotóművészek sok mindent dokumentáltak alkotásaik révén. Füz László már az újabb fotós nemzedékhez tartozik. Tevékenysége sokrétű, sok mindent meglátó fotográfus ő. Váradi kiállításának anyagában megszemlélhetők gyönyörű természetfotók (madarak, növények, a tiszadobi táj és kastély, a Holt-Tisza). Láthatók parasztemberekről készített portrék, érmihályfalvi barangolása során létrejött alkotások, a nánási patkolókovács életébe is bepillantást nyer a tárlatlátogató, és figyelemreméltók a lovakról készült képek.

	
	
		Füz László fényképe a Kanonok sori galériában


	
	
		Füz László fényképe a Kanonok sori galériában


	A vernisszázst&nbsp;Kinda Péter&nbsp;(nagybőgő) és&nbsp;Trifán László&nbsp;(ének, gitár) muzsikája tette hangulatosabbá. Az&nbsp;Énekben hallottam&#8230; &#8211; Régi magyar világi énekek&nbsp;című kiadványban (Boros Zoltán válogatása) található dalokból játszottak el néhányat.&nbsp;S. Németh Katalin&nbsp;előadásában pedig meghallgathatták a jelenlévők József Attila Levegőt című versét.

	Tóth Hajnal

	&nbsp;

	CÍMKÉK:&nbsp;KIÁLLÍTÁS,&nbsp;TIBOR ERNŐ GALÉRIA
]]></description><encoded><![CDATA[
	A tárlat április 16-ig látogatható.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kibontakoztatni a bennük rejlő tehetséget - 2014]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6501120</link><pubDate>2014-04-04 08:20:14</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Füz László fotográfus kiállításának megnyitója.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6499218</link><pubDate>2014-03-27 17:32:43</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kiállítás Ferenczi Károly alkotásaiból]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35423711&amp;nid=6496357</link><pubDate>2014-03-17 08:01:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Ferenczi Károly képzőművész Rémálmok &#8211; Remények című kiállításának megnyitójára került sor március 13-án, csütörtökön a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kiállító terében.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A&nbsp;Partiumi Magyar Művelődési Céh&nbsp;(PMMC) szervezésében&nbsp;Ferenczi Károly&nbsp;képzőművész munkáiból nyílt kiállítás március 13-án a váradi PKE első emeleti előcsarnokában Rémálmok &#8211; Remények címmel. Az érdeklődőket&nbsp;Sz. Horváth István&nbsp;a PMMC igazgatója köszöntötte, majd a kiállítás kurátoraIzsák Előd, a&nbsp;Partiumi Keresztény Egyetem&nbsp;oktatója osztotta meg gondolatait a művésszel és munkáival kapcsolatban. Mint elmondta &#8222;nehéz egy olyan egyéniséget röviden bemutatni, aki a művészet terén már több évtizede alkot folyamatosan. Ferenczi Károly tevékenységével kapcsolatban elsőként a művész és Nagyvárad kapcsolatát említeném, amely a 80-as években működő 35-ös műhelyben, illetve a Diakónus név alatt futó művészcsoportosulásban teljesedett ki&#8221;. Izsák Előd az alkalmon röviden beszélt Ferenczi Károly korábbi tárlatairól is. A kiállítás megnyitóján&nbsp;Török Sándor, EMNT Bihar megyei elnökének tolmácsolásában elhangzott a művész Egy rajzom története című írása is. A kiállítás április 13-ig tekinthető meg a PKE-n.

	Nagy Noémi

	A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

	&nbsp;
]]></encoded></item></channel></rss>
