Alkotói szép napok és örömfestészet Kismarján
2013.08.22. 20:14
Első ízben szerveztek alkotótábort a takaros alföldi falucskában, Kismarján, mely települést Bocskai István fejedelem szülőföldjének nevezte. A képzőművészeti táborban részt vett a nagyváradi Tibor Ernő Galéria (TEG) alkotói közösségének néhány tagja. Alkotások jöttek létre, ismeretségek, barátságok szövődtek, emlékek kerültek a képzeletbeli vándortarisznyába. Múlt vasárnap e sorok írójának is volt alkalma bepillantani a művésztelep életébe.
A vendégek úgymond főhadiszállása a szépen berendezett, rusztikus hangulatú Tornácos Vendégház volt, amelynek tulajdonosa, Kupás Vince a szóbanforgó alkotótábor ötletgazdája, egyik lelkes főszervezője, a Kismarja Közösségéért Egyesület tiszteletbeli elnöke. A vendégház ablakait színpompás virágok díszítik. A tornác kiváló alkotóműhelynek bizonyult. A meghívottak kedvükre dolgozhattak, festettek, rajzoltak, volt, aki linómetszeteket készített. Esténként itt beszélték meg a nap eseményeit, s beszélgettek az élet dolgairól.
A tábor augusztus 11-én, vasárnap kezdődött, és augusztus 20-án, kedden zárult. Mint megtudtam, a kismarjai önkormányzat, a Kismarja Közösségéért Egyesület és a Tornácos Vendégház szervezte az alkotótábort. Végül is az egész közösség összefogott azért, hogy létrejöhessen ez a művésztelep. Sokan járultak hozzá ahhoz, hogy a meghívottak jól érezzék magukat, és hogy tudjanak inspirálódni és alkotni. Volt, aki a szervezői munka során ténykedett, volt, aki friss gyümölccsel, házi süteménnyel kedveskedett, volt, aki modellt ült a protréfestőnek, s még sorolhatnók a szép gesztusokat.
Hogy mi is a célja az új művésztelepnek? A meghívón a következő olvasható: „Célunk, hogy helyi, térségi, határon túli művészi közösségek és szakemberek találkozhassanak, alkothassanak, eszmét cseréljenek. Hogy megörökítésre kerüljön az itt élő emberek életének egy-egy mozzanata, egy-egy portré, Kismarja épített és természeti értékei, illetve a művészek ihletése alapján minden, ami velük kapcsolatos.”
Kupás Vincével (balról az első) a vendégház udvarán
A Tibor Ernő Galéria közösségéből részt vett a táborban Bányai Szabados Katalin, Bora Ilona, Gavrucza Tibor, Mierluţiu Emília, Popon Krisztina, Staharóczky Júlia, Széll Kató és nem utolsósorban Trifán László. Volt, aki csak pár napot tudott maradni, volt, aki mindvégig jelen volt a táborban.
Tartalmas és változatos programot állítottak össze a szervezők. Volt tüstént az elején fogatos falunézés, majd további ismerkedés a településsel, mely során megtekintették egyebek között a helybéli óvodát, iskolát, a tájházat. Ellátogattak a nagykereki várhoz, a Bocskai-múzeumba. Egyik délután Sárkány Viola középiskolai tanár, a Bocskai István Társaság elnöke tartott előadást „…Illenék-e megfeledkeznünk arról a helyről, arról a mi igen kedves szülőföldünkről…” – Bocskai István és Kismarja kapcsolata címmel. Az utolsóelőtti napon Kabára kirándult a kis csapat.
Nagy Dénessel (balról az első) a felújított emléktáblánál
A táborlakók bebarangolhatták tehát a települést és az egész környéket, s ihletforrást is bőven találtak. A Bocskai-kultuszba is betekintést nyerhettek.
Egyébiránt Kismarja jelentős történelmi múlttal büszkélkedhet. A falu honlapján olvasható: „A település régi neve, Maria, egy 1277-ből származó oklevélben tűnik fel először. A név azonban arra utal, hogy ekkor már temploma volt, amelyet Szűz Máriáról neveztek el. Feltételezés szerint Ómarja volt Kismarja településelődje. Kismarja utolsó földesurai a Bocskai család. A Bocskai család eredetét legendák övezik. 1522-ben Kismarja és a hozzá tartozó részbirtokok földesura már Bocskai György, aki maga is itt lakott a várban, s akinek hatodik gyermeke István, a későbbi fejedelem. Bocskai István születésének körülményeit ugyanolyan misztikus homály fedi, mint elődeiét. A fejedelem a Kismarjai előnevet holtáig viselte: hiszen hivatalosan elfogadott neve: Kismarjai Bocskai István volt.”
Ragyogó napsütésben érkeztem Kismarjára. A vendégházban váltottunk pár szót a társasággal, majd átvonultunk a jelenleg felújítás alatt lévő, barokk stílusú református templomba, amelynek alagsorában megtalálható a Bocskai család kriptája. Az ünnepi istentiszteleten Gavrucza Tibor székelyhídi nyugalmazott református lelkipásztor, a TEG csapatának tagja hirdetett igét. Gavrucza tiszteletes beszélt arról, hogy anyai nagymamája kismarjai volt, így a lelkipásztor érzelmileg is kötődik a településhez. Mint megjegyezte: e föld nem csupán búzát terem, hanem csodás embereket. Az új kenyér ünnepéről szólván hangsúlyozta: csodálatosan tud viszonyulni a kenyérhez a magyar ember. A kenyér Isten áldása, ajándéka. A hálával megtört kenyér jobb ízű. Az a gazdag, aki örülni tud annak, amije van, és meg tudja köszönni azt, amije van. Úgy kell a megbocsátás, mint a mindennapi kenyér. A tiszteletes a nagymamájától tanult Új kenyér imádságot is elmondta: „Asztalunkon új kenyér / Foszlós bélű, hófehér / Legyen áldott, aki adta / Ki a kalászt elringatta.” Az úrvacsorát a vendéglelkész és Tamás Gergely kismarjai református lelkipásztor osztotta.
Istentisztelet után a TEG-csapattal sétáltunk, beszélgettünk. Meséltek a tábori élményekről, a fogadtatásról. És mesélnivaló volt jó bőven. Megnéztük azt az emléktáblát, amelyet a Székelyudvarhelyről elszármazott, több esztendeje Kismarján élő Nagy Dénes újított föl, s a munkálat során a tibor ernősök is segédkeztek. Egyébként az egykori Bocskai-vár helyén lévő, mementóként szolgáló székelykaput ugyanő faragta. Nagy Dénes mindvégig segítette a vendégek munkáját, akárcsak a nagyváradi-kismarjai Hajek Péter.
Délután a táborban készült alkotásokból nyílt kiállítás a nemrégiben felújított közösségi házban. Némelyik helybéli megcsodálta a róla készített képet vagy a házáról készült rajzot, festményt. A vernisszázson Széll Kató dióhéjban összefoglalta Tibor Ernő váradi festőművész életútját, akiről elnevezték Kanonok sori galériájukat. Ezután levetítették Trifán László kisfilmjét, amely magát a galériát és tagjait mutatja be. A tárlat anyagát Kiss Mária rajztanár méltatta. Elmondta: Kupás Vince volt a tábor létrehozásának kiötlője. A szervezők jó érzékkel találtak rá a váradiakra. Kedves, tehetséges társaság, igazi örömfestészet az, amit ők művelnek – fejtegette. Beszélt a kismarjai emberek képzőművészet iránti érdeklődéséről. Szó esett arról, hogy a tárlat anyaga meglehetősen gazdag mind tematika, mind technika, kivitelezés szempontjából. Végül hangsúlyozta: az alkotók mindig szívesen látott vendégek lesznek Kismarján. A település gyermekszakköre pedig meghívást kapott a TEG-be.
A tárlatnyitón
Bányai Szabados Katalin, a Tibor Ernő Galéria vezetője elmondta: kicsiny közösségük Kupás Vince, Pető Ferencné, azaz Tilda asszony (a Kismarja Közösségéért Egyesület elnöke), Szűcs László kismarjai polgármester, Hajek Péter és a többi segítőkész ember közreműködésével és jóvoltából megtapasztalhatta, mi mindent rejt ez az alföldi falunév. „Némi izgalommal készülődtünk, pakoltunk, arra gondolván, vajon hogy fogjuk érezni magunkat, nem okozunk-e csalódást. Találtunk egy lelkes közösséget, melynek tagjai szívüket-lelküket beleadták abba, hogy mi ezt a hetet tartalmasan töltsük el” – magyarázta a galériavezető. Rendezett, csinos portákat láttak, jól fölszerelt óvodát és iskolát, a régmúltról regélő épületeket. Mindenik alkotó igyekezett az egyéniségéhez illő témát megtalálni. Pető Ferencné hozzáfűzte: értékteremtő találkozó volt ez, s reméli, visszavágynak majd Kismarjára a vendégek. A tárlatnyitón Szamay Gabriella megzenésített verseket, népdalokat adott elő, Vajna Tímea pedig verset mondott.
A képzőművészeti munkák megszemlélése után pezsgőbontás következett, majd vacsorára jellegzetes alföldi pásztorétellel, slambuccal kedveskedtek a jelenlévőknek. A vacsora során Kupás Vincével mesélt arról, hogy Biharkeresztesen már belekóstolt, milyen is egy alkotótábor. Kismarján léteznek képzőművészeti hagyományok, a rajzkörre is tehetséges gyermekek járnak, s úgy gondolta: e tradícióknak nagyobb teret kellene adni. Próbáltak pályázni, ám az nem sikerült, de ez sem szegte kedvüket, megszervezték önerőből a művésztelepet.
A kis csapat feltöltődve térhetett hát haza. A Kismarján készült munkákból ősszel kiállítás nyílik majd a Tibor Ernő Galériában, ami jó alkalom lesz az alkotóknak az emlékek fölelevenítésére.
Tóth Hajnal
|