| * HÍREK/CIKKEK : Emlékezés Udvardy Ignácra és Udvardy Ödönre Zalaegerszegen |
Emlékezés Udvardy Ignácra és Udvardy Ödönre Zalaegerszegen
2013.05.21. 07:26
Közteret neveztek el apáról és fiáról Zalaegerszegen
2013. május 14., 18:30 szerző: Hajdu Péter forrás: Zalai Hírlap
A város oktatástörténetében és művészettörténetében maradandót alkotó személyekről, idős Udvardy Ignácról, valamint fiáról, Udvardy Ignác Ödönről neveztek el kedden közteret Zalaegerszegen.
A jégcsarnok előtti területről van szó, ahol a város emlékkövet állíttatott két egerszegi polgár, az iskolalapító és festőművész fia emlékére.
Gyutai Csaba polgármester téravató beszédében emlékezett meg róluk. Idős Udvardy Ignác 1874-ben lett a Polgári Fiúiskola, majd 1899-ben a Magyar Királyi Állami Felsőkereskedelmi Iskola, a mai Csány László szakközépiskola elődjének igazgatója. Ezen kívül számos civil szervezet kezdeményezője volt. Fia, a festőművész 1877-ben született Zalaegerszegen, s az utolsó nagybányai festőnemzedék egyik kiemelkedő alakja volt, aki 1923-1937 között Nagybányán élt, 1940-ben Budapestre költözött, majd 1944-ben hazatért Zalaegerszegre, ahol haláláig élt és alkotott.
 A polgármester elmondta, a közterület elnevezésében köszönet illeti Lászlóné Vida Margitot, az idősebb Udvardy Ignác dédunokáját, aki korábban felkereste az önkormányzatot, és felelevenítette az Udvardyak emlékét, kérve, ha lehetőség lesz közterület névadására, emlékezzenek meg róluk. Ez most teljesült. Az ünnepségen a Csány szakközépiskola diákjai adtak versből, dalból álló műsort, és Rigó Csabáné, az iskola igazgatója is megemlékezett az iskolaalapítóról, aki agilis, hatalmas munkabírású ember volt, és nemzedékek kerültek ki a keze alól. 1883-ban elindítója, 1902-ig szerkesztője, majd tulajdonosa is volt a Zala megye című hetilapnak, 1906-os nyugdíjba vonulása után pedig a Zalaegerszegi Takarépénztár Rt. elnöke volt. Az ünnepségen megjelentek a család leszármazottai, s közülük Udvardy Ignác két szépunokája is megkoszorúzta az emlékkövet. Ezt követően a Keresztúry VMK-ban kiállítást nyitottak a festőművész Udvardy Ignác műveiből.
Az ünnepség végén László Laura és László Viktória is koszorút helyezett el a szépapjuk és fia emlékére állított kő előtt. Fotó: Ohr Tibor
Udvardy Ignácról és fiáról neveztek el teret Zalaegerszegen
Forrás: MTI | 2013. május 14. kedd 18:45 |
Udvardy Ignác és fia a város oktatás- és művészettörténetében maradandót alkotott - mondta az avatóünnepségen Zalaegerszeg polgármestere.
Teret neveztek el és bazalt emlékkövet állítottak fel Udvardy Ignác iskolalapító és fia, Udvardy Ignác Ödön nagybányai festőművész tiszteletére kedden Zalaegerszegen. Udvardy Ignác és fia a város oktatás- és művészettörténetében maradandót alkotott - mondta az avatóünnepségen Zalaegerszeg polgármestere. Gyutai Csaba köszönetet mondott az ünnepségen megjelent Lászlóné Vida Margitnak, az iskolaalapító Udvardy Ignác dédunokájának, aki kezdeményezte, hogy a város méltó emlékeket állítson az Udvardyaknak.
Az tér avatása után a Gönczi Galériában megnyílt Udvardy Ignác Ödön zömében tájképekből, városképekből álló emlékkiállítása. A festőművész alkotásaiban a környezetre, az épületekre helyezte a hangsúlyt. Festésmódjában erőteljes formákat alkalmazott, képeinek erős indulati, érzelmi töltése van. Expresszív vonalat követett, képeit intenzív, élénk színhasználat jellemezi - mondta el Kostyál László művészettörténész az MTI-nek. Felhívta a figyelmet a kiállításon látható önarcképekre és krétarajzokra is. Mint fogalmazott, Udvardy Ignác Ödön életművének hangsúlyos, izgalmas része a krétával színezett, tollrajz alapú sorozat, amely végigkísérte a nagybányai és a zalai tevékenységét.
A kiállítás június 8-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, de a tervek szerint egy-két éven belül a tollrajzokból újabb kiállítást mutatnak be Zala megyében. A zalaegerszegi születésű Udvardy Ignác Ödön (1877-1961) a budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző növendéke, Székely Bertalan, Nádler Róbert, Balló Ede tanítványa volt. Rajztanárként Nagyváradon, a Premontrei Főgimnáziumban kapott állást - ismertette Kostyál László.
Hozzáfűzte, a gimnázium megszűnése után külföldi tanulmányúton vett részt, majd 1923-tól másfél évtizeden át "a korabeli magyar festészettörténet egyik leghangsúlyosabb, legmeghatározóbb iskolájában", a nagybányai művésztelepen dolgozott. A zalaegerszegi művészt a Nagybányai Festők Társasága törzstagjává választotta. Sikerei ellenére a húszas évek végétől visszavonultan élt, a firenzei, nagyváradi és budapesti tartózkodását követően 1943-ban végleg visszatért szülővárosába. Életének utolsó két évében a megyei képzőművészeti munkacsoport elnökévé választották. Édesapja, Udvardy Ignác (1848-1920) ugyancsak elismert, köztiszteletben álló polgára volt Zalaegerszegnek: sok tisztséget viselt, iskolaigazgatóként dolgozott, alapító főszerkesztője volt a Zala vármegye című hetilapnak, a Zalavármegyei Takarékpénztár Rt. alapító részvényese és vezérigazgatója volt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
